1) Loi LXV sur l'administration locale (1990)
2) Loi LXIV sur l’élection des représentants des collectivités locales et des maires (1990)
3) Loi VL sur la citoyenneté hongroise (1993)
4) Loi CX sur la défense nationale (1993)
5) Loi LXXIX sur l'instruction publique (1993)
6) Loi XLIII sur les conditions d’emploi des membres professionnels des forces armées (1996)
7) Loi XLIV sur les conditions de service des conscrits (1996)
8) Loi CXL sur les institutions muséales, l'offre de bibliothèques publiques et de l’éducation du public en général (1997)
9) Loi II sur le cinéma (2004)
10) Loi V sur la publicité des sociétés, les procédures judiciaires et la liquidation des sociétés (2006)
11) Loi CLXXXV sur les services de médias et la communication de masse (2010)
12) Loi I sur la procédure d’état civil (2010)
13) Loi CIV sur la liberté de la presse et les règles fondamentales du contenu des médias (2010)
14) Loi L sur l’élection des représentants des collectivités locales et des maires (2010)
15) Loi CXC sur l'instruction publique nationale (2011)
16) Loi CXCIX sur les fonctionnaires (2011)
17) Loi XXXVI sur l'Assemblée nationale (2012)
18) Loi XXXVI sur la procédure électorale (2013)
19) Code hongrois de la publicité (2015)
20) Loi CXXV sur l'administration publique (2018)
21) Règlement d'organisation et de fonctionnement du Bureau du Parlement (2022)

1990. évi LXIV. törvény a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásáról 48. cikk 1) A nemzeti és etnikai kisebbségi jogok védelme érdekében a törvény rendelkezéseit e fejezetben szabályozott eltérésekkel és kiegészítésekkel kell alkalmazni. 2) A nemzeti és etnikai kisebbségi jelöltnek ajánlott személy e minőségét az ajánlóív megnyitásakor bejelenti és azt a szavazólapon fel kell tüntetni. A jelölt kívánságára a szavazólapon nevét anyanyelvén is fel kell tüntetni. A jelöltet állító, illetőleg listát indító nemzeti és etnikai kisebbségi szervezet, vagy a nemzeti és etnikai kisebbség nevét a szavazólapon a nemzeti és etnikai kisebbség anyanyelvén is fel kell tüntetni. 3) A választási kampány utolsó napján a Magyar Rádió és a Magyar Televízió, valamint a helyi stúdiók a választási összefoglalók mellett külön műsoridőt biztosítanak a nemzeti és etnikai kisebbségek jelöltjeinek.

Loi LXIV de 1990 sur l’élection des représentants des collectivités locales et des maires Article 48 1) Afin de protéger les droits des minorités nationales et ethniques, les dispositions de la loi sont appliquées avec les dérogations et ajouts prévus au présent chapitre. 2) La personne recommandée en tant que candidat d'une minorité nationale et ethnique doit annoncer cette candidature au moment de l'ouverture du formulaire de recommandation et cela doit être indiqué sur le bulletin de vote.  À la demande du candidat, son nom doit également être inscrit sur le bulletin de vote dans sa langue maternelle. Le nom de l'organisation de la minorité nationale et ethnique qui désigne un candidat ou présente une liste, ou de la minorité nationale et ethnique, doit également être inscrit sur le bulletin de vote dans la langue maternelle de la minorité nationale et ethnique. 3) Le dernier jour de la campagne électorale, la radio et la télévision hongroises, ainsi que les studios locaux, offrent un temps d’antenne spécial aux candidats issus des minorités nationales et ethniques en plus des résumés électoraux.

 

1993. évi LV. törvény a magyar állampolgárságról 2. cikk 1) Magyar állampolgár az, aki e törvény hatálybalépésekor magyar állampolgár, továbbá az, aki az Alaptörvény vagy e törvény erejénél fogva magyar állampolgárrá válik, vagy e törvény alapján magyar állampolgárságot szerez, amíg állampolgársága nem szűnik meg. 2) Azt a magyar állampolgárt, aki egyidejűleg más államnak is állampolgára - ha törvény másként nem rendelkezik -, a magyar jog alkalmazása szempontjából magyar állampolgárnak kell tekinteni. 3. cikk 1) A magyar állampolgárság Alaptörvény G) cikk (1) bekezdése szerinti keletkezése megállapítása tekintetében a Polgári Törvénykönyvnek a leszármazásra, illetve az apai és az anyai jogállásra vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni. 2) A nem magyar állampolgár szülő gyermekének magyar állampolgársága a születés napjára visszaható hatállyal keletkezik, ha magyar állampolgár és a gyermek közötti leszármazáson alapuló egyenes ági rokoni kapcsolat a gyermek születését követően jön létre. 3) Ellenkező bizonyításig magyar állampolgárnak kell tekinteni: a) a Magyarországon lakóhellyel rendelkező hontalan szülők Magyarországon született gyermekét, b) az ismeretlen szülőktől származó, Magyarországon talált gyermeket. 4. cikk 1) Kérelmére honosítható a nem magyar állampolgár, ha: a) a kérelem előterjesztését megelőző nyolc éven át folyamatosan Magyarországon lakott; b) a magyar jog szerint büntetlen előéletű és a kérelem elbírálásakor ellene magyar bíróság előtt büntetőeljárás nincs folyamatban; c) megélhetése és lakhatása Magyarországon biztosított; d)  honosítása Magyarország közbiztonságát és nemzetbiztonságát nem sérti; e)  igazolja, hogy alkotmányos alapismeretekből magyar nyelven eredményes vizsgát tett, vagy ez alól a törvény alapján mentesül. 2) Kedvezményesen honosítható az a nem magyar állampolgár, aki a kérelme előterjesztését megelőző három éven át folyamatosan Magyarországon lakott, és az (1) bekezdés b)-e) pontjában meghatározott feltételek fennállnak, ha a) magyar állampolgárral legalább három éve érvényes házasságban él, vagy házassága a házastárs halálával szűnt meg, b) kiskorú gyermeke magyar állampolgár, c) magyar állampolgár fogadta örökbe és nagykorú, d) magyar hatóság menekültként elismerte vagy e) hontalan. 2a) Az (1) bekezdés b) és d) pontjában meghatározott feltételek fennállása esetén kérelemre kedvezményesen honosítható az a kiskorú nem magyar állampolgár, akit magyar állampolgár fogadott örökbe. 3) Az (1) bekezdés b) és d) pontjában meghatározott feltételek fennállása esetén - kérelmére - kedvezményesen honosítható az a nem magyar állampolgár, akinek felmenője magyar állampolgár volt vagy valószínűsíti magyarországi származását, és magyar nyelvtudását igazolja. 3a) Kérelmére kedvezményesen honosítható az a nem magyar állampolgár, aki c) magyar nyelvtudását igazolja. 8) A magyar nyelvtudás igazolásától el lehet tekinteni cselekvőképtelen személyek esetében.

Loi VL de 1993 sur la citoyenneté hongroise Article 2 1) Un citoyen hongrois est un individu qui est un citoyen hongrois au moment de l'entrée en vigueur de la présente loi, et un individu qui devient un citoyen hongrois en vertu de la Loi fondamentale ou de la présente loi, ou acquiert la citoyenneté hongroise sur la base de la présente loi, jusqu'à ce que cesse sa citoyenneté. 2) Un citoyen hongrois qui est également citoyen d'un autre État en même temps, à moins que la loi n'en dispose autrement, doit être considéré comme un citoyen hongrois du point de vue de l'application de la loi hongroise. Article 3 1) Les dispositions du Code civil concernant la filiation et le statut juridique paternel et maternel sont appliquées pour déterminer l'origine de la citoyenneté hongroise conformément au paragraphe 1 de l'article G de la Loi fondamentale. 2) La citoyenneté hongroise d'un enfant né d'un citoyen non hongrois est acquise rétroactivement à la date de naissance, si une filiation directe entre un citoyen hongrois et l'enfant est établie après la naissance de l'enfant. 3) Jusqu'à preuve du contraire sont considérés comme citoyens hongrois : a) un enfant né en Hongrie de parents apatrides résidant en Hongrie; b) un enfant de parents inconnus trouvé en Hongrie. Article 4 1) Un citoyen non hongrois peut être naturalisé sur demande: a) s'il a résidé de manière continue en Hongrie pendant huit ans avant de soumettre la demande ; b) selon la loi hongroise, s'il n'a pas de casier judiciaire et aucune procédure pénale n'est en cours contre lui devant un tribunal hongrois au moment où la demande est examinée ; c) si ses moyens de subsistance et son logement sont assurés en Hongrie ; d) si sa naturalisation ne porte pas atteinte à la sécurité publique et à la sécurité nationale de la Hongrie ; e) s'il prouve qu'il a réussi un examen portant sur les connaissances constitutionnelles de base en hongrois ou qu'il en est dispensé par la loi. 2) Un citoyen non hongrois qui a résidé de manière continue en Hongrie pendant les trois années précédant le dépôt de sa demande et qui remplit les conditions énoncées aux points b) à e) du paragraphe 1 peut être naturalisé à un rabais: a) s'il a été marié à un citoyen hongrois pendant au moins trois ans, ou le mariage a pris fin avec le décès du conjoint; b) si son enfant mineur est citoyen hongrois; c) s'il est adopté par un citoyen hongrois et majeur; d) s'il a été reconnu comme réfugié par les autorités hongroises; e) s'il est apatride. 2a) Si les conditions spécifiées aux alinéas b) et d) du paragraphe 1 sont satisfaites, un mineur non hongrois qui a été adopté par un citoyen hongrois peut être naturalisé moyennement un tarif réduit sur demande. 3) Si les conditions spécifiées aux alinéas b) et d) du paragraphe 1 sont satisfaites, un citoyen non hongrois dont l'ancêtre était un citoyen hongrois ou dont l'ascendance est vraisemblablement hongroise et qui peut prouver sa connaissance de la langue hongroise, peuvent être naturalisés à un tarif réduit. 3a) Un citoyen non hongrois qui: c) prouve sa connaissance de la langue hongroise. 8) La preuve des compétences linguistiques en hongrois peut être supprimée dans le cas des personnes inaptes.

2004. évi II. törvény a mozgóképről 21/A. ciqq 1) A filmterjesztő a terjesztés megkezdésének tervezett időpontját legalább 30 nappal megelőzően kérelmezi a besorolást a Hatóságnál. A kérelem tartalmazza a) a filmterjesztő által terjeszteni kívánt filmalkotás aa) magyar és eredeti nyelvű címét, 3) Idegen nyelven készült filmalkotás esetén, ha a filmalkotásból szinkronizált vagy feliratos változat nem áll rendelkezésre, be kell nyújtani a filmalkotás magyar nyelvű dialóglistáját is. 26/A. cikk 1) A filmelőállító vagy filmterjesztő a terjesztés megkezdésének tervezett időpontja előtt legalább 45 nappal kérheti a Hatóságtól a terjeszteni kívánt filmalkotás „art” filmalkotássá minősítését. A kérelemnek tartalmaznia kell a filmalkotás címét, előállítójának, producerének, rendezőjének, forgatókönyvírójának, zeneszerzőjének, operatőrének, főszereplőinek nevét. 2) Az (1) bekezdésben meghatározott kérelemmel egyidejűleg be kell nyújtani a filmalkotás egy megtekintésre alkalmas példányát. Idegen nyelvű filmalkotás esetén, ha a filmalkotásból magyar nyelven szinkronizált vagy magyar feliratos változat nem áll rendelkezésre, be kell nyújtani a filmalkotás magyar nyelvű dialóglistáját is.

Loi II sur le cinéma (2004) Article 21/A 1)  Le distributeur du film doit demander à l’Autorité de classification au moins 30 jours avant la date prévue de début de la distribution. La demande contient: a) l’œuvre cinématographique devant être distribuée par le distributeur; aa) l'adresse en hongrois et dans sa langue d’origine; 3) Dans le cas d’une œuvre cinématographique réalisée dans une langue étrangère, si une version doublée ou sous-titrée de l’œuvre cinématographique n’est pas disponible, une liste des dialogues en hongrois de l’œuvre cinématographique doit également être soumise. Article 26/A 1) Au moins 45 jours avant le début prévu de la distribution, le producteur ou le distributeur de films peut demander à l'Autorité de classification que le film à distribuer soit classé comme «film d'art». La candidature doit inclure le titre du film, les noms de son créateur, son producteur, son réalisateur, son scénariste, son compositeur, son directeur de la photographie et ceux des acteurs principaux. 2) Une copie visible du film doit être soumise en même temps que la demande spécifiée au paragraphe 1. Dans le cas de films en langue étrangère, s'il n'existe pas de version du film doublée ou sous-titrée en hongrois, la liste des dialogues hongrois du film doit également être soumise.

2006. évi V. törvény a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról 3. cikk 1) A cégnévnek a választott cégforma megnevezését, valamint legalább a vezérszót kell tartalmaznia. 2) A vezérszó elősegíti a cég azonosítását, illetve más, azonos vagy hasonló tevékenységű cégtől való megkülönböztetését. A vezérszó a cégnévben az első helyen áll. A vezérszó idegen nyelvű kifejezés, rövidítés és mozaik szó is lehet, amelyet latin betűkkel kell feltüntetni. A cégnévben a vezérszón kívül csak magyar szavak szerepelhetnek, a magyar helyesírás szabályainak megfelelően. A cégnévben rövidítés csak a vezérszó esetén, illetve a cégforma meghatározásánál lehetséges. 3) A cég rövidített neve a vezérszóból és a cég formájának megjelöléséből áll. 4) A cégnévnek (rövidített névnek) az ország területén bejegyzett más cég elnevezésétől, illetve a 6. § (3) bekezdése szerint lefoglalt elnevezéstől - a cégforma különbözőségén túlmenően is - egyértelműen különböznie kell, és nem kelthet olyan látszatot, ami - különösen a cég tevékenységi körét és a választott cégformát illetően - megtévesztő. 5) A cégnévnek - a (4) bekezdésen túlmenően - egyértelműen különböznie kell a közhatalmi és közigazgatási szervek hivatalos és a köznyelvben használt elnevezésétől. 6) A cég elnevezésében nem szerepelhet a) olyan személy neve, aki a XX. századi önkényuralmi politikai rendszerek megalapozásában, kiépítésében vagy fenntartásában vezető szerepet töltött be, vagy b) olyan kifejezés vagy olyan szervezet neve, amely a XX. századi önkényuralmi politikai rendszerrel közvetlenül összefüggésbe hozható. 4. cikk 1) A cégnévben szerepelhet a cégtulajdonosnak vagy a cég tagjainak neve a 3. § (4) bekezdésének megfelelő alkalmazásával. 2) A cégnévben a cég nonprofit jellegét a cégforma megjelölése előtt fel kell tüntetni, a közhasznú szervezeti minőség pedig feltüntethető. 3) A cégnévben az „állami” vagy „nemzeti” kifejezés csak abban az esetben szerepelhet, ha a cégben az állam közvetlenül vagy szervezetei útján a Ptk. szerinti többségi befolyással rendelkezik, vagy a cég a külön törvény szerinti tartós állami tulajdoni körbe tartozik, továbbá akkor, ha a cég által ellátott kiemelten fontos közfeladat ellátására tekintettel a Kormány nyilvános határozatában erre engedélyt ad. A kormányhatározat visszavonásával az engedély érvényét veszti. 4) Külföldi cég magyarországi fióktelepe, külföldiek magyarországi közvetlen kereskedelmi képviselete, valamint európai gazdasági egyesülés telephelye esetén a külföldi vállalkozás nevét a cégnévben meg kell jelölni. 5) A történelem kiemelkedő személyiségének nevét a Bölcsészettudományi Kutatóközpont engedélyével, olyan elnevezést pedig, amelyhez másnak jogi érdeke fűződik, csak a jogosult hozzájárulásával lehet a cégnévben szerepeltetni. 25. cikk 1)  A cégjegyzék szükség szerint, valamennyi cég esetében tartalmazza a) a cég rövidített nevét, b) a cég - magyar nyelvű elnevezésének megfelelő idegen nyelvű elnevezését,

Loi V de 2006 sur la publicité des sociétés, les procédures judiciaires et la liquidation des sociétés Article 3 1) La raison sociale doit comporter le nom de la forme sociale choisie et au moins le mot-clé. 2) Le mot-clé permet d’identifier l’entreprise et de la distinguer des autres entreprises ayant des activités identiques ou similaires. Le mot-clé doit être en premier lieu dans le nom de l’entreprise. En plus du mot-clé, seuls les mots hongrois peuvent être utilisés dans le nom de l’entreprise, conformément aux règles de l’orthographe hongroise. Les abréviations dans le nom de l’entreprise ne sont possibles que dans le cas du mot-clé ou lors de la définition de la forme de la société. 3) Le nom abrégé de la société est composé du premier mot et d'une indication de la forme de la société. 4) Le nom de la société (nom abrégé) doit clairement différer du nom d'une autre société enregistrée sur le territoire du pays, ou du nom réservé conformément à l'article 6.3 — au-delà de la différence dans la forme de la société — et ne doivent pas donner une apparence trompeuse — notamment en ce qui concerne l'étendue des activités de la société et la forme de société choisie. 5) Le nom de l'entreprise — en plus du paragraphe 4 — doit être clairement différent des noms officiels et familiers des autorités publiques et des organismes administratifs. 6) Ne peuvent ne pas figurer dans le nom de la société: a) le nom d’une personne qui a joué un rôle de premier plan dans l’établissement, l’édification ou le maintien de régimes politiques autoritaires au XXe siècle: ou b) un terme ou le nom d’une organisation directement liée au système politique autoritaire du XXe siècle. Article 4 1) Le nom du propriétaire de l'entreprise ou des membres de l'entreprise peut être inclus dans le nom de l'entreprise avec l'application appropriée de l'article 3 4. 2) Dans le nom de la société, le caractère non lucratif de la société doit être indiqué avant d'indiquer la forme de la société, et la qualité d'organisation d'utilité publique peut être indiquée. 3) Les termes « État » ou « national » ne peuvent apparaître dans le nom de la société que si l’État exerce une influence majoritaire dans l’entreprise directement ou par l’intermédiaire de ses organisations au sens du Code civil, ou si la société appartient à l’État permanent au sens d’une loi spéciale, et si, en ce qui concerne l’exécution d’une mission publique particulièrement importante accomplie par la société, le gouvernement donne l’autorisation de le faire dans une décision publique. Avec la révocation d’une décision gouvernementale, la licence cesse d’être valide. 4) Dans le cas d'une succursale d'une société étrangère en Hongrie, d'une représentation commerciale directe d'étrangers en Hongrie et du siège d'une association économique européenne, le nom de la société étrangère doit être indiqué dans la raison sociale. 5) Le nom d'une personnalité éminente de l'histoire peut être inclus dans le nom de l'entreprise avec l'autorisation du Centre de recherche en sciences humaines, et un nom dans lequel quelqu'un d'autre a un rapport juridique ne peut être inclus dans le nom de l'entreprise qu'avec le consentement du titulaire de ce droit. Article 25 1) Le registre du commerce contient, le cas échéant, pour chaque société.: a) le nom abrégé de la société; b) le nom de la société dans une langue étrangère correspondant au nom en hongrois,

2018. évi CXXV. törvény a kormányzati igazgatásról 151 cikk A tanulmányi jellegű támogatások 1) A kormánytisztviselő számára szellemi fejlődéséhez, a munkájának minél magasabb színvonalon történő ellátásához szükséges ismertek megszerzéséhez, illetve bővítéséhez nyújtható támogatások: a) ösztöndíj, b) képzési, továbbképzési támogatás, c) nyelvtanulási támogatás. 153 cikk A képzés támogatása és a kormánytisztviselő tájékoztatása 1) A kormánytisztviselő a képzéshez, továbbképzéshez, nyelvtanuláshoz a 151. § alapján nyújtott támogatásra jogosult a szülési szabadság, illetve a gyermek gondozása céljából igénybe vett fizetés nélküli szabadság ideje alatt is. 2) A kormánytisztviselő jogosult a szülési szabadság, illetve a gyermek gondozása céljából igénybe vett fizetés nélküli szabadság ideje alatt a közszolgálat egészét és a kormányzati igazgatási szervet érintő változásokkal kapcsolatos rendszeres - elektronikus formában történő - tájékoztatásra.

Loi CXXV de 2018 sur l'administration publique Article 151 Bourses d'études 1) Des subventions peuvent être accordées à un fonctionnaire du gouvernement pour acquérir et approfondir les connaissances nécessaires à son développement intellectuel et à l'exécution de son travail au plus haut niveau possible : a) une bourse d'étude; b) un soutien à la formation et à la formation continue; c) un soutien à l'apprentissage des langues. Article 153 Soutien à la formation et à l'information d'un fonctionnaire 1) Un fonctionnaire a droit à une aide à la formation, au perfectionnement et à l'apprentissage des langues en vertu de l'article 151, même pendant un congé de maternité ou un congé sans solde pris pour s'occuper d'un enfant. 2) Pendant un congé de maternité ou un congé sans solde pris dans le but de s'occuper d'un enfant, un fonctionnaire de l'État a le droit de recevoir des informations électroniques régulières sur les changements affectant l'ensemble de la fonction publique et l'organisme administratif de l'État.

2013. évi XXXVI. törvény a választási eljárásról 307/F. cikk 1) A nemzetiségi jelöltként indulni szándékozó választópolgárnak az ajánlóív igénylésekor arról is nyilatkoznia kell, hogy a) a nemzetiség képviseletét vállalja, b) a nemzetiségi közösség nyelvét beszéli, kultúráját és hagyományait ismeri. 2) A választási iroda a jelöltek nyilvántartásában ellenőrzi, hogy az ajánlóívet igénylő, nemzetiségi jelöltként indulni szándékozó választópolgár a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek, továbbá a nemzetiségi önkormányzati képviselők megelőző két általános választásán, valamint az azokat követő időközi választásokon nem volt más nemzetiség nemzetiségi jelöltje. 3) A nemzetiségi jelöltként indulni szándékozó választópolgár ajánlóívén fel kell tüntetni, hogy melyik nemzetiség képviseletét vállalja. 309. cikkl 1) * A nemzetiségi önkormányzati képviselők általános választását a Nemzeti Választási Bizottság legkésőbb a szavazás napja előtti hatvankilencedik napon, a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek általános választásának napjára tűzi ki. 2) A települési nemzetiségi önkormányzati képviselők időközi választását a helyi választási bizottság, a területi nemzetiségi önkormányzati képviselők időközi választását a területi választási bizottság, az országos nemzetiségi önkormányzati képviselők időközi választását a Nemzeti Választási Bizottság tűzi ki. 317. cikk 1) A jelöltnek az ajánlóív igénylésekor arról is nyilatkoznia kell, hogy a) a nemzetiség képviseletét vállalja és b) a nemzetiségi közösség nyelvét beszéli, kultúráját és hagyományait ismeri. 321. cikk 1) Külön szavazólap szolgál a települési, a területi és az országos nemzetiségi önkormányzat megválasztására. 2) A szavazólap tartalmazza a nemzetiség megnevezését is.

Loi XXXVI de 2013 sur la procédure électorale Article 307/F 1) Lors de la demande du formulaire de recommandation, l'électeur qui a l'intention de se présenter comme candidat de nationalité doit également déclarer : a) qu'il s'engage à représenter la nationalité; b) qu'il parle la langue de la communauté nationale et connaît sa culture et ses traditions. 2) Le bureau électoral vérifie dans le registre des candidats que l'électeur sollicitant une lettre de recommandation et entendant se présenter comme candidat d'une nationalité n'a pas été candidat pour une autre nationalité lors des deux précédentes élections générales des élus locaux et des maires ainsi que des représentants des administrations locales des nationalités, et au moment des élections intérimaires qui ont suivi. 3) Le formulaire de présentation d'un électeur ayant l'intention de se présenter comme candidat d'une nationalité doit indiquer la nationalité qu'il s'engage à représenter. Article 309 1) La Commission électorale nationale fixe l'élection générale des représentants des collectivités locales ethniques au plus tard le 69e jour avant le jour du scrutin, jour de l'élection générale des représentants des collectivités locales et des maires. 2) L'élection intérimaire des représentants municipaux des minorités ethniques est programmée par la Commission électorale locale; l'élection intérimaire des représentants des minorités ethniques locales est programmée par la commission électorale régionale et l'élection intérimaire des représentants nationaux des minorités ethniques est programmée par le Commission électorale nationale. Article 317 1) Lors de la demande du formulaire de recommandation, le candidat doit également déclarer : a) qu'il s'engage à représenter la nationalité; et b) qu'il parle la langue de la communauté nationale et connaît sa culture et ses traditions. Article 321 1) Un bulletin de vote séparé est utilisé pour l'élection des collectivités locales, régionales et nationales ethniques autonomes. 2) Le bulletin de vote contient également le nom de la nationalité.

2012. évi XXXVI. törvény az Országgyűlésről 22. cikk 1) A nemzetiségeket képviselő bizottság a nemzetiségeket érintően az Országgyűlés kezdeményező, javaslattevő, véleményező és a kormányzati munka ellenőrzésében közreműködő szerve, amely a törvényekben, a határozati házszabályi rendelkezésekben, valamint az Országgyűlés egyéb határozataiban meghatározott hatáskörét gyakorolja. 2) A nemzetiségeket képviselő bizottság állást foglal a Kormánynak a nemzetiségek helyzetéről készített beszámolójáról, valamint az alapvető jogok biztosának éves beszámolójáról. 3) A nemzetiségeket képviselő bizottság tagjai a nemzetiségi listáról mandátumot szerző képviselő, valamint a nemzetiségi szószóló (a továbbiakban: szószóló). 4) A nemzetiségeket képviselő bizottság elnevezésére, feladatkörének kiegészítésére, elnökének, alelnökének személyére a házelnök - a nemzetiségeket képviselő bizottság tagjai véleményének kikérésével - tesz javaslatot az Országgyűlésnek. Az Országgyűlés a nemzetiségeket képviselő bizottság elnevezéséről, elnökének, alelnökének személyéről az állandó bizottságok létrehozásával egyidejűleg határoz. 29. cikk 1) A szószólók jogai és kötelezettségei egyenlők, tevékenységüket a köz és az adott nemzetiség érdekében végzik, e tekintetben nem utasíthatók. 2) A szószóló az Országgyűlés ülésén felszólalhat, ha a Házbizottság megítélése szerint a napirendi pont a nemzetiségek érdekeit, jogait érinti. Rendkívüli ügyben a szószóló a napirendi pontok tárgyalását követően - a határozati házszabályi rendelkezésekben meghatározott módon - felszólalhat. A szószóló az Országgyűlés ülésein szavazati joggal nem rendelkezik. 3) A szószóló a nemzetiségeket képviselő bizottság munkájában szavazati joggal vesz részt, az állandó bizottságok ülésein - az állandó bizottság elnöke döntését követően, vagy ha a Házbizottság arról a (2) bekezdés szerinti döntése körében határoz - tanácskozási joggal vehet részt. 38/B cikk 1) Az Országgyűlés és az országgyűlési bizottság ülésén a tanácskozás nyelve a magyar. 2) A nemzetiséghez tartozó képviselő, a nemzetiségi képviselő, valamint a nemzetiségi szószóló anyanyelvén is felszólalhat és irományt nyújthat be. 3) A (2) bekezdés szerinti felszólalási szándékot legkésőbb a felszólalással érintett ülésnapot vagy bizottsági ülést megelőző munkanapon 12 óráig - amennyiben az ülés napirendje az előzetes napirend tervezetéhez képest módosítással kerül elfogadásra, úgy a módosítással érintett napirend tekintetében annak megállapítását követően haladéktalanul - jelezni kell. 4) A (2) bekezdés szerinti iromány benyújtásával egyidejűleg be kell nyújtani annak hiteles magyar nyelvű fordítását is. Az irományok benyújtására vonatkozó alaki és tartalmi feltételeknek mind az anyanyelven, mind a magyar fordításban benyújtott irománynak meg kell felelnie. Az Országgyűlés eljárását a magyar nyelven benyújtott iromány alapján folytatja le. 5) Az Országgyűlés és az országgyűlési bizottság ülésén a (2) bekezdés szerinti felszólalás magyar nyelvre történő tolmácsolását - a (3) bekezdés szerinti határidőben tett jelzés esetén - az Országgyűlés Hivatala biztosítja. 38/C. cikk 1) A képviselő felszólalása során a magyar jelnyelvet használhatja. 2) Az Országgyűlés és - a képviselő kérelmére - az országgyűlési bizottság ülésén a magyar jelnyelvi tolmácsolást az Országgyűlés Hivatala biztosítja. 38/D. cikk A 38/B. és 38/C. § rendelkezéseit az Országgyűlés e törvényben, valamint határozati házszabályban nevesített testületeinek ülése tekintetében is alkalmazni kell.

Loi XXXVI de 2012 sur l'Assemblée nationale Article 22 1) La commission représentative des nationalités est l'organisme du Parlement qui initie, fait des propositions, commente et participe au contrôle des travaux du gouvernement en matière de nationalité; elle exerce ses pouvoirs tels que définis dans les lois, les dispositions du Règlement de la Chambre pour les résolutions et d’autres résolutions de l’Assemblée nationale. 2) La commission représentative des nationalités prend position sur le rapport du gouvernement sur la situation des nationalités, ainsi que sur le rapport annuel du Commissaire aux droits fondamentaux. 3) Les membres de la commission représentative des nationalités sont le représentant ayant obtenu un mandat sur la liste des nationalités et l'avocat des nationalités (ci-après : l'avocat). 4) Le président de la Chambre – après avoir recueilli l'avis des membres de la Commission représentative des nationalités – doit proposer à l'Assemblée nationale le nom de la Commission représentative des nationalités, l'ajout de ses attributions et les noms de son président et vice-président. L'Assemblée nationale décide du nom de la Commission représentative des nationalités et de la personne de son président et de son vice-président en même temps que sont constituées les commissions permanentes. Article 29 1) Les droits et les obligations des avocats sont égaux; ils exercent leurs activités dans l'intérêt public et la nationalité donnée, à cet égard ils ne peuvent être révoqués. 2) L'avocat peut prendre la parole lors d'une séance du Parlement si, selon l'avis de la Commission de la Chambre, le point inscrit à l'ordre du jour concerne les intérêts et les droits des nationalités. Dans un cas extraordinaire, l'avocat peut prendre la parole après la discussion des points à l'ordre du jour, selon la manière spécifiée dans le règlement intérieur. L'avocat n'a pas le droit de vote aux séances du Parlement. 3) L’avocat a le droit de participer aux travaux de la Commission représentative des nationalités et peut participer aux réunions des commissions permanentes avec le droit de délibérer sur décision du président de la commission permanente ou si la commission de la Chambre en décide dans le cadre de sa décision prise en vertu du paragraphe 2. Article 38/B 1) Le hongrois est la langue des délibérations lors des assemblées du Parlement et des commissions parlementaires. 2) Le représentant appartenant à une nationalité, le représentant d'une nationalité et l'avocat d'une nationalité peuvent également s'exprimer et déposer des documents dans leur langue maternelle. 3) L'intention de prendre la parole en vertu du paragraphe 2 doit être indiquée au plus tard à 12 heures le jour ouvrable précédant le jour de la réunion ou de la réunion de la commission concernée par l'allocution —  si l'ordre du jour de la réunion est adopté avec une modification par rapport sur le projet d'ordre du jour préliminaire, puis sur l'ordre du jour concerné par la modification —  immédiatement après son établissement. 4) Une traduction hongroise authentique doit être soumise en même temps que le document en vertu du paragraphe 2 est soumis. Les conditions concernant la forme et le contenu pour la soumission des documents doivent être remplies à la fois dans la langue maternelle et dans la traduction hongroise. Le Parlement mène ses travaux sur la base du document soumis en hongrois. 5) Lors des réunions du Parlement et des commissions parlementaires, la traduction en hongrois des allocutions en vertu du paragraphe 2 —  en cas de notification dans le délai prévu au paragraphe 3 —  est assurée par le Bureau du Parlement. Article 38/C 1) Le représentant d'une nationalité peut utiliser la langue des signes hongroise lors de son allocution. 2) L'interprétation en langue des signes hongroise est assurée par le Bureau du Parlement au moment des réunions du Parlement et — à la demande du représentant —  de la commission parlementaire. Article 38/D Les dispositions des articles 38/B et 38/C s'appliquent également aux réunions des organismes de l'Assemblée nationale prévus dans la présente loi et dans le règlement intérieur des résolutions.

1993. évi CX. törvény a honvédelemről 56.cikkl 2) A katona - szolgálati jogállásától függően - a katonák jogállásáról szóló törvényben meghatározott korlátok között gyakorolhatja az alábbi alapvető jogokat: a) a szabadsághoz és a személyi biztonsághoz való jogot; b) a szabad mozgás és a tartózkodási hely szabad megválasztásának, beleértve a lakóhely vagy az ország elhagyásának jogát; c) a lelkiismereti és vallásszabadság jogát; d) a szabad véleménynyilvánítás jogát; g) az anyanyelv használatának és oktatásának jogát; k) a művelődéshez való jogot; l) a tudományos és a művészeti élet szabadságának, a tanszabadság és a tanítás szabadságának jogát.

Loi CX de 1993 sur la défense nationale Article 56 2) En fonction de son statut en service, un soldat peut exercer les droits fondamentaux suivants dans les limites fixées par la loi sur le statut militaire : a) le droit à la liberté et à la sûreté de la personne; b) la liberté de circulation et de résidence, y compris le droit de résider ou de quitter le pays; c) le droit à la liberté de conscience et de religion; d) le droit à la liberté d’expression; g) le droit d’utiliser et d’enseigner sa langue maternelle; k) le droit à l’éducation; l) le droit à la liberté académique et artistique, à la liberté académique et au droit d’enseigner.

1996. évi XLIII. törvény a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról 22. cikk 1) A hivatásos állomány tagja anyanyelvét szabadon használhatja. 2) A fegyveres szervek szolgálati és vezényleti nyelve a magyar.

Loi XLIII de 1996 sur les conditions d’emploi des membres professionnels des forces armées Article 22 1) Tout membre du personnel professionnel est libre d’employer sa langue maternelle. 2) La langue de service et de commandement des forces armées est le hongrois.

1990. évi LXV. törvény a helyi önkormányzatokról 8.cikk 1) A települési önkormányzat feladata a helyi közszolgáltatások körében különösen: [...] az óvodáról, az alapfokú nevelésről, oktatásról, az egészségügyi, a szociális ellátásról való gondoskodás; a közösségi tér biztosítása; közművelődési, tudományos, művészeti tevékenység, sport támogatása; a nemzeti és etnikai kisebbségek jogai érvényesítésének a biztosítása; az egészséges életmód közösségi feltételeinek elősegítése. 4) A települési önkormányzat köteles gondoskodni az egészséges ivóvízellátásról, az alapfokú oktatásról, az egészségügyi és a szociális alapellátásról, a közvilágításról, a helyi közutak és a köztemető fenntartásáról; köteles biztosítani a nemzeti és az etnikai kisebbségek jogainak érvényesülését. 12 cikk 5) A helyi képviselők és polgármesterek általános választásán a nemzeti vagy etnikai kisebbség legtöbb szavazatot kapott jelöltje kisebbségének helyi szószólójává válik. Amennyiben nem tagja a képviselő-testületnek, annak ülésein tanácskozási joggal részt vehet. Egyéb jogosítványait a nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló törvény szabályozza.

Loi LXV de 1990 sur l'administration locale Article 8 1) La mission de l'administration locale en matière de services publics locaux est notamment : [...] s'occuper de la maternelle, de l'éducation de base, des soins de santé et de l'aide sociale ; sécuriser l'espace communautaire ; soutenir des activités culturelles, scientifiques, artistiques, sportives ; assurer le respect des droits des minorités nationales et ethniques ; promouvoir les conditions sociales d'un mode de vie sain. 4) L'administration locale est tenu d'assurer l'approvisionnement en eau potable, l'enseignement primaire, les soins de santé et sociaux de base, l'éclairage public, l'entretien des voies publiques locales et du cimetière public ; elle est tenue d'assurer le respect des droits des minorités nationales et ethniques. Article 12 5) Lors de l'élection générale des élus locaux et des maires, le candidat de la minorité nationale ou ethnique qui obtient le plus de voix devient l'avocat local de la minorité. S’il n’est pas membre de l’organise de représentation, il peut participer à ses réunions avec droit délibératif. Ses autres pouvoirs sont régis par la loi sur les droits des minorités nationales et ethniques.

1996. évi XLIV. törvény a hadköteles katonák szolgálati viszonyáról 20. cikk 1) A hadköteles katona anyanyelvét szabadon használhatja. 2) A fegyveres erők szolgálati és vezényleti nyelve a magyar.

Loi XLIV de 1996 sur les conditions de service des conscrits Article 20 1) Tout soldat conscrit peut utiliser librement sa langue maternelle. 2) La langue de service et de commandement des forces armées est le hongrois.

1997. évi CXL. törvény a muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről 37/A. cikk 1) Az e törvényben meghatározott, a kulturális javak védelmével összefüggő célok megvalósításának legfontosabb letéteményesei a muzeális intézmények. 8) A miniszter a működési engedély kiadására irányuló eljárás során a muzeális intézmény részére - a fenntartó erre irányuló külön kérelme esetén - nemzetiségi bázisintézmény címet adományoz, ha a muzeális intézmény a) alapfeladatai körében szerepel a nemzetiségi feladatellátás, vagy b) állományában a nemzetiségi nyelvű vagy nemzetiségre vonatkozó kulturális javak huszonöt százalékot elérő arányban találhatóak. 87/B. cikk A hagyományőrzéssel és a néphagyomány gondozásával kapcsolatos állami feladatok a következők: a) a magyar néphagyományok, a hazai népművészet és népi iparművészet, a népi kultúra elemeinek megőrzése, életben tartása és élővé tétele, visszajuttatása a jelen és a jövő kulturális közegébe, b) a magyar nyelvterület és a Kárpát-medence történetileg és szájhagyomány útján fennmaradt néphagyományának és népi iparművészeti hagyatékának felkutatása, értelmezése, rendszerezése, feldolgozása és hozzáférhetővé, élővé tétele, szolgáltatása, ennek érdekében közművelődési és közgyűjteményi feladatok ellátása, c) a magyar nyelvterület és a Kárpát-medence néphagyományaira épülő művészeti tevékenység ellátása,

Loi CXL de 1997 sur les institutions muséales, l'offre de bibliothèques publiques et de l’éducation du public en général Article 37/A 1) Les institutions muséales sont les dépositaires les plus importants pour la réalisation des objectifs énoncés dans la présente loi en matière de protection des biens culturels. 8) Au cours de la procédure de délivrance d’une licence d’exploitation, le ministre accorde à l’institution muséale le titre d’institution de base de nationalité — en cas de demande spéciale du responsable —  si en tant qu'institution muséale a) ses tâches fondamentales comprennent l’exécution de tâches liées à la nationalité, ou b) ses fonds contiennent une proportion de biens culturels dans la langue de nationalité ou en rapport avec la nationalité dans une proportion maximale de 25%. Article 87/B Les tâches de l’État liées à la préservation des traditions et à la protection des traditions populaires sont les suivantes : a) préserver les traditions folkloriques hongroises, l'art populaire artisanale et l'art populaire, les éléments de la culture populaire, les maintenir vivants et les ramener dans le milieu culturel du présent et de l'avenir; b) rechercher, interpréter, systématiser, traiter et rendre accessible, vivant et en service le patrimoine de la tradition populaire et de l'art populaire de la région de langue hongroise et du bassin des Carpates, lesquels ont survécu historiquement et à travers la tradition orale et, à cette fin, effectuer des tâches d'éducation publique et de missions de collecte publique; c) réaliser des activités artistiques basées sur les traditions folkloriques de la région de langue hongroise et du bassin des Carpates.

1993. évi LXXIX. törvény a közoktatásról 3. cikk 1) E törvény rendelkezéseinek megfelelően a közoktatás szakmailag önálló nevelési intézményei az óvodák, nevelési-oktatási intézményei az iskolai végzettséget, szakképesítést igazoló bizonyítvány kiadására jogosult iskolák, továbbá az alapfokú művészetoktatási intézmények és a kollégiumok. 2) Óvodát, iskolát, kollégiumot, pedagógiai szakszolgálatot, valamint pedagógiai-szakmai szolgáltatást ellátó intézményt az állam, a helyi önkormányzat - a nemzeti és etnikai kisebbségekről szóló törvényben meghatározottak szerint - a kisebbségi önkormányzat, az egyházi jogi személy, a gazdálkodó szervezet, az alapítvány, az egyesület és más jogi személy, továbbá természetes személy alapíthat és tarthat fenn. 3) Az állam az ingyenes és kötelező általános iskoláról az állami szervek és a helyi önkormányzatok intézményfenntartói tevékenysége, illetve az állami, a helyi önkormányzati feladatellátás keretében gondoskodik. E törvényben foglaltak szerint ingyenes az óvodai nevelés, a középiskolai, a szakmunkásképző iskolai, a szakiskolai nevelés és oktatás, a kollégiumi ellátás, valamint az iskolai nevelést és oktatást kiegészítő szakszolgálatok igénybevétele is. 4. cikk 7) A közoktatásban fajhoz, nemhez, nemzethez, nemzeti vagy etnikai csoporthoz való tartozás, lelkiismereti, vallási vagy politikai meggyőződés, származás, vagyoni helyzet, valamint az iskolafenntartó jellege alapján tilos bármilyen hátrányos megkülönböztetés. 5. cikk Az óvodai nevelés, az iskolai nevelés és oktatás nyelve a magyar, illetve a nemzeti és etnikai kisebbségek nyelve. A nemzeti vagy etnikai kisebbséghez tartozó gyermekek, tanulók anyanyelvükön, illetőleg anyanyelvükön és magyarul részesülhetnek óvodai nevelésben, valamint iskolai nevelésben és oktatásban. Az oktatás - részben vagy egészben - más nyelven is folyhat. 18. cikk 2) Ha a nevelési-oktatási intézményben az óvodai nevelés, iskolai nevelés és oktatás kizárólag kisebbségi nyelven folyik, illetőleg a tanulók több mint fele két nyelven - kisebbségi nyelven és magyarul - tanul, vezetői megbízást az kaphat, aki beszéli a kisebbség nyelvét. Azonos feltételek esetén előnyben kell részesíteni azt, aki a nemzeti vagy etnikai kisebbséghez tartozik.

Loi LXXIX de 1993 sur l'instruction publique Article 3 1) Conformément aux dispositions de la présente loi, les établissements d'enseignement professionnel indépendants de l'enseignement public sont les jardins d'enfants, les établissements d'enseignement sont les écoles habilitées à émettre des certificats attestant des diplômes et des qualifications professionnelles, ainsi que les établissements d'enseignement artistique élémentaire et les collèges. 2) Un jardin d’enfants, une école, un collège, un service pédagogique et un service pédagogique professionnel peuvent être créés et gérés par l’État, par une administration locale — telle que définie dans la Loi sur les droits des nationalités —, par l’autonomie de la minorité, par une personne morale ecclésiastique, par une organisation commerciale, par une fondation, par une association et toute autre personne morale, ainsi que par une personne physique. 3) L’État assure un enseignement primaire gratuit et obligatoire dans le cadre des activités d’entretien institutionnel des organismes de l’État et des collectivités locales, ainsi que dans l’accomplissement de ses tâches et de celles des collectivités locales. Conformément aux dispositions de la présente loi, l'enseignement préscolaire, l'enseignement secondaire, l'école de formation professionnelle, l'enseignement et la formation des écoles professionnelles, les services de garde en internat, ainsi que les services professionnels qui complètent l'enseignement et la formation scolaires sont également gratuits. Article 4 7) Dans l'enseignement public, toute forme de discrimination fondée sur la race, le sexe, la nation, l'appartenance à un groupe national ou ethnique, la conscience, les convictions religieuses ou politiques, l'origine nationale, la situation financière et la nature de l'autorité scolaire est interdite. Article 5 La langue de l’enseignement préscolaire, de l’enseignement primaire et de l’enseignement secondaire est le hongrois ainsi que la langue des minorités nationales et ethniques. Les enfants et les élèves appartenant à une minorité nationale ou ethnique peuvent recevoir un enseignement maternel dans leur langue maternelle, ainsi que à la fois dans leur langue maternelle et en hongrois. L’enseignement peut avoir lieu, en tout ou en partie, dans une autre langue. Article 18 2) Si l’enseignement préscolaire, l’enseignement scolaire et l’enseignement dans un établissement d’enseignement se déroulent exclusivement dans une langue minoritaire, ou si plus de la moitié des élèves font leur apprentissage dans deux langues — le langue minoritaire et le hongrois —, la personne qui parle la langue de la minorité peut se voir confier une mission de direction. Dans les mêmes conditions, la préférence devrait être donnée à ceux qui appartiennent à une minorité nationale ou ethnique.

2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről 16/A. cikk 1) A kiegészítő nemzetiségi nyelvoktató iskola a nemzetiségek jogairól szóló törvényben meghatározott feltételek szerint hozható létre az alapfokú és a középfokú oktatás szakaszának követelményeihez kapcsolódóan a nemzetiségi nyelv és a nemzetiségi népismeret oktatása céljából. 2) A kiegészítő nemzetiségi óvoda a nemzetiségek jogairól szóló törvényben meghatározott feltételek szerint hozható létre az óvodai nevelés alapprogramjában foglaltak figyelembevételével a nemzetiségi nyelv és kultúra ápolásának céljából.

Loi CXC de 2011 sur l'instruction publique nationale Article 16/A 1) Une école complémentaire d'enseignement de la langue d'une nationalité peut être créée conformément aux conditions spécifiées dans la Loi sur les droits des nationalités en relation avec les exigences des cycles d'enseignement primaire et secondaire aux fins de l'enseignement de la langue de la nationalité et des connaissances populaires nationales. 2) Un jardin d'enfants d'une nationalité complémentaire peut être créée conformément aux conditions spécifiées dans la Loi sur les droits des nationalités, en tenant compte des dispositions du programme de base de l'enseignement maternel dans le but de nourrir la langue et la culture de la nationalité.

 

Magyar Reklámetikai Kódex (2015) 6.cikk Az anyanyelv védelme 1) A reklám szövege nem jeleníthető meg oly módon, hogy az – akár összhatásában, akár idegen nyelvű elemek alkalmazásával – a magyar nyelv alapvető szabályait sértse. 2) A jogszabályok szerint közzétehető idegen nyelvű reklámoknál a használt idegen nyelvet ugyanolyan védelem illeti meg, mint a magyar nyelvű reklámoknál a magyar

Code hongrois de la publicité (2015) Article 6 Protection de la langue maternelle 1) Le texte de l'annonce publicitaire ne doit pas être affiché de manière à violer les règles fondamentales de la langue hongroise, que ce soit dans son effet global ou en utilisant des éléments dans une langue étrangère. 2) Dans le cas d'annonces en langue étrangère pouvant être publiées conformément à la loi, la langue étrangère employée a droit à la même protection que dans le cas d'annonces en langue hongroise.

2010. évi I. törvény az anyakönyvi eljárásról 14. cikk 3c) A nem magyar nyelven kiállított okirat - az Európai Unió általános hatályú, közvetlenül alkalmazandó jogi aktusában foglaltak kivételével, vagy ha e törvény, illetve az ügyfajtára vonatkozó jogszabály másként nem rendelkezik - csak hiteles magyar fordítással ellátva fogadható el. 46. cikk 1) A nemzetiséghez tartozó személy a) kérheti gyermeke családi nevének a nemzetiségi nyelv szabályainak megfelelő anyakönyvezését, és gyermekének az adott nemzetiségnek megfelelő utónevet adhat, b) kérheti az anyakönyvezett utóneve helyett az annak megfelelő nemzetiségi utónév bejegyzését, c) kérheti az anyakönyvezett családi neve helyett az adott nemzetiségi nyelv szabályai szerint képzett családi név bejegyzését, és d) kérheti, hogy a családi és utónevét, illetve gyermeke családi és utónevét az adott nemzetiségi nyelven is bejegyezzék. 5) Az országos nemzetiségi önkormányzat az általa összeállított és vezetett nemzetiségi utónévjegyzéket a honlapján teszi közzé, amely tartalmazza a) a magyar anyakönyvbe bejegyezhető nemzetiségi utónevet, b) azt a tényt, hogy az adott nemzetiségi utónév női vagy férfi név, c) a nemzetiségi utónevet a nemzetiségi nyelv betűivel, d) ha a nemzetiségi utónév a magyar ábécében nem szereplő betűt tartalmaz, annak a magyar ábécé betűivel való átírását, e) - amennyiben van - a nemzetiségi utónév magyar megfelelőjét.

Loi I de 2010 sur la procédure d’état civil Article 14 3c) Les documents émis dans une langue autre que le hongrois ne sont recevables que s’ils sont accompagnés d’une traduction certifiée conforme en hongrois, sauf dans les cas prévus par une loi de l’Union européenne de portée générale directement applicable ou sauf par disposition contraire de la présente loi ou d'une la législation relative à ce type de cas. Article 46 1) Tout membre appartenant à une nationalité peut: a) demander que le nom de famille de son enfant soit enregistré conformément aux règles de la langue de sa nationalité et donner à son enfant un prénom correspondant à cette nationalité, b) demander l’enregistrement du prénom de la nationalité correspondant au lieu de son prénom enregistré; c) demander l’enregistrement d’un nom de famille formé conformément aux règles de la langue de sa nationalité au lieu du nom de famille enregistré, et d) demander que les nom et prénom de famille, ainsi que les prénom et nom de l’enfant soient inscrits dans la langue de cette nationalité. 5) L’autonomie de la minorité nationale publie sur son site Web la liste des prénoms de nationalité établie et tenue à jour par elle, qui doit contenir: a) le prénom de la nationalité qui peut être inscrit au registre de l’état civil hongrois; b) le fait que le prénom de nationalité est un prénom féminin ou masculin; c) le prénom de la nationalité avec l'alphabet de la langue de nationalité; d) si le nom de famille de la nationalité contient une lettre non incluse dans l'alphabet hongrois, sa translittération en utilisant les lettres de l'alphabet hongrois; e) l'équivalent hongrois du nom de famille de la nationalité, le cas échéant.

 

Page précédente

Accueil: aménagement linguistique dans le monde