2011. évi CLXXIX. törvény a nemzetiségek jogairól

1 cikk

Alapvető rendelkezések

1) E törvény értelmében nemzetiség minden olyan - Magyarország területén legalább egy évszázada honos - népcsoport, amely az állam lakossága körében számszerű kisebbségben van, a lakosság többi részétől saját nyelve, kultúrája és hagyományai különböztetik meg, egyben olyan összetartozás-tudatról tesz bizonyságot, amely mindezek megőrzésére, történelmileg kialakult közösségeik érdekeinek kifejezésére és védelmére irányul.

2) A nemzetiségi jogok és kötelezettségek vonatkozásában az (1) bekezdés szerinti nemzetiséghez tartozik az a Magyarországon lakóhellyel rendelkező személy, aki magát valamely nemzetiséghez tartozónak tekinti és ezen nemzetiséghez tartozását az e törvényben meghatározott esetekben és módon kinyilvánítja.

3) Az (1) bekezdés szerinti nemzetiségeket az 1. melléklet sorolja fel.

2. cikk

E törvény alkalmazásában:

1. nemzetiségi közügy:

a) az e törvényben biztosított egyéni és közösségi jogok érvényesülése, a nemzetiséghez tartozók érdekeinek kifejezésre juttatása - különösen az anyanyelv ápolása, őrzése és gyarapítása, továbbá a nemzetiségek kulturális autonómiájának a nemzetiségi önkormányzatok által történő megvalósítása és megőrzése - érdekében a nemzetiséghez tartozók meghatározott közszolgáltatásokkal való ellátásával, ezen ügyek önálló vitelével és az ehhez szükséges szervezeti, személyi és anyagi feltételek megteremtésével összefüggő ügy;

b) a közhatalmat gyakorló állami és helyi önkormányzati szervekben, továbbá a nemzetiségi önkormányzati szervekben való nemzetiségi képviselethez és mindezek szervezeti, személyi és anyagi feltételeinek biztosításához kapcsolódó ügy;

2. nemzetiségi önkormányzat:

törvényben meghatározott nemzetiségi közszolgáltatási feladatokat ellátó, testületi formában működő, jogi személyiséggel rendelkező, demokratikus választások útján e törvény alapján létrehozott szervezet, amely a nemzetiségi közösséget megillető jogosultságok érvényesítésére, a nemzetiségek érdekeinek védelmére és képviseletére, a feladat- és hatáskörébe tartozó nemzetiségi közügyek települési, területi vagy országos szinten történő önálló intézésére jön létre;

3. nemzetiségi kulturális autonómia:

olyan kollektív nemzetiségi jog, amely az e törvény szerinti intézmény-összességnek és nemzetiségi önszerveződéseknek a nemzetiségi közösség által önigazgatással történő működtetése során megvalósuló önállóságban testesül meg;

4. nemzetiségi köznevelési intézmény:

a) az a köznevelési intézmény, amelynek alapító okirata a nemzeti köznevelésről szóló törvényben foglaltak szerint tartalmazza a nemzetiségi feladatok ellátását, feltéve, hogy e feladatokat a köznevelési intézmény ténylegesen ellátja, továbbá óvoda, iskola és kollégium esetén a tanulók legalább huszonöt százaléka részt vesz a nemzetiségi óvodai nevelésben, illetve a nemzetiségi iskolai nevelésben-oktatásban;

[...]

7. nemzetiség szellemi és vallási öröksége:

az adott nemzetiség identitásához kötődő jelen- vagy múltbeli nyelvi, folklór, öntevékeny-, illetve hivatásos előadó-művészeti, hitéleti, alkotóművészeti (különösen irodalmi, képző- és iparművészeti) hagyományainak összessége;

8. nemzetiség épített és tárgyi öröksége:

a kulturális örökség védelméről szóló törvény hatálya alá tartozó azon műemléki és kulturális javak, amelyek a nemzetiség kulturális, történeti, vallási hagyományai megőrzésének szempontjából kiemelt jelentőségűek (különösen településrész, közterület, épületegyüttes, épület, temető, temetkezési hely, szobor, emlékmű, emléktábla, tárgyi képi hangrögzített, írásos emlék, művészeti alkotás);

9. nemzetiségi témájú műsor:

a nemzetiségekről szóló, a nemzetiségi közösségek megismerését, kulturális értékeinek bemutatását szolgáló, sokoldalúan és kiegyensúlyozottan tájékoztató magyar nyelvű rádiós vagy audiovizuális program;

10. nemzetiségi közszolgálati műsor:

a nemzetiségi közösség anyanyelvén, elsősorban a közösség médiaműhelyei által készített műsor, illetve sajtótermék, amelynek alapvető célja a nemzetiségi közösség sokoldalú, kiegyensúlyozott anyanyelvű tájékoztatása;

[...]

3 cikk

Minden nemzetiség jogosult arra, hogy nemzetiségi közösségként létezzen és fennmaradjon.

4 cikk

1) Minden nemzetiségi közösségnek és nemzetiséghez tartozó személynek joga van

a) a szülőföldjén való zavartalan boldoguláshoz, a saját, a szülők, ősök születési vagy lakhelyének kultúrájához, hagyományaihoz való kötődés szabadságához és oltalmához;

b) az óhazával való zavartalan kapcsolattartáshoz;

c) a nemzetiségi listáról mandátumot szerző képviselője vagy a nemzetiségi szószólója útján részt venni az Országgyűlés munkájában, különösen a nemzetiségek érdekeit, jogait érintő kérdésekben.

2) A nemzetiséghez tartozó személynek joga van mind az óhaza és a nyelvnemzetek állami és közösségi intézményeivel, mind a más országokban élő nemzetiségekkel való kapcsolattartásra.

5 cikk

1) A nemzetiséghez tartozók nyelvhasználatának feltételeit - külön törvényben meghatározott esetekben - az állam biztosítani köteles.

2) A polgári és büntetőeljárások során, valamint a közigazgatási eljárásokban az anyanyelv használatát a vonatkozó eljárásjogi törvények biztosítják.

3) Az Országgyűlésben a nemzetiséghez tartozó képviselő és a nemzetiségi szószóló az anyanyelvét is használhatja.

4) A helyi önkormányzat képviselő-testületében a nemzetiségi képviselő anyanyelvét is használhatja. Ha a felszólalás kizárólag valamely nemzetiség nyelvén hangzott el, a felszólalás magyar nyelvű szövegét vagy tartalmi kivonatát az ülés jegyzőkönyvéhez csatolni kell.

5) Azokon a településeken, ahol valamely nemzetiségnek a legutóbbi népszámlálás során a regisztrált aránya eléri a húsz százalékot, az érintett települési nemzetiségi önkormányzat kérésére a képviselő-testület köteles jegyzőkönyveit és határozatait a magyar mellett az adott nemzetiség nyelvén is vezetni, szövegezni. Értelmezési vita esetén a magyar nyelvű változat a hiteles.

6) Azokon a településeken, ahol valamely nemzetiségnek a legutóbbi népszámlálás során regisztrált aránya eléri a húsz százalékot, az érintett települési nemzetiségi önkormányzat kérésére a helyi köztisztviselői és közalkalmazotti, valamint közjegyzői és bírósági végrehajtó állások betöltése során - az általános szakmai követelmények megtartása mellett - biztosítani kell az adott nemzetiség anyanyelvét is ismerő személy alkalmazását.

6 cikk

1) Azokon a településeken, ahol valamely nemzetiségnek a legutóbbi népszámlálás során regisztrált aránya eléri a tíz százalékot, a helyi önkormányzat az illetékességi területén működő érintett települési nemzetiségi önkormányzat kérésére köteles biztosítani, hogy :

a) rendeletének kihirdetése, hirdetményének közzététele - a magyar nyelven történő közzététel mellett - a nemzetiség anyanyelvén is megtörténjék,

b) a közigazgatási eljárás során használt nyomtatványok a nemzetiség anyanyelvén is rendelkezésre álljanak,

c) a közhivatalok, közszolgáltatást végző szervek elnevezését feltüntető táblák feliratai vagy ezek működésére vonatkozó közlemények - a magyar nyelvű szövegezés és írásmód mellett, azzal azonos tartalommal és formában - a nemzetiség anyanyelvén is olvashatóak legyenek,

d) a helység- és utcaneveket megjelölő táblák feliratai a magyar nyelvű szövegezés és írásmód mellett a hagyományos nemzetiségi elnevezés a nemzetiség anyanyelvén, ennek hiányában a magyar nyelvű elnevezéssel azonos tartalmú és formájú elnevezés a nemzetiség anyanyelvén is olvashatóak legyenek.

3) Azokon a településeken, ahol valamely nemzetiségnek a legutóbbi népszámlálás során regisztrált aránya eléri a tíz százalékot, a helyi önkormányzat által fenntartott vagy finanszírozott médiaszolgáltató - az illetékességi területén működő települési nemzetiségi önkormányzat kérésére - rendszeres nemzetiségi közszolgálati műsort biztosít az adott településen élő nemzetiségi közösség anyanyelvű tájékoztatása érdekében. A rendelkezés a helyi önkormányzat által kiadott vagy finanszírozott sajtótermékre is vonatkozik.

7 cikk
Nemzetiséghez való tartozás miatt tilos az egyenlő bánásmód követelményének bárminemű megsértése.

8 cikk
Az alapvető jogok biztosának a Magyarországon élő nemzetiségek jogainak védelmét ellátó helyettese figyelemmel kíséri a Magyarországon élő nemzetiségek jogainak érvényesülését és megteszi a külön törvény szerinti szükséges intézkedéseket.

9 cikk

1) Magyarország tilalmaz minden olyan politikát, magatartást, amely

a) a nemzetiségnek a többségi nemzetbe való beolvasztását, a többségi nemzetből történő kirekesztését, elkülönítését célozza, vagy ezt eredményezi,

b) a nemzetiségek által lakott területek nemzeti vagy etnikai viszonyainak megváltoztatására irányul,

c) a nemzetiséget vagy nemzetiséghez tartozó személyt hovatartozása miatt üldözi, megfélemlíti, életkörülményeit nehezíti, jogai gyakorlásában akadályozza, vagy

d) a nemzetiség erőszakos ki- vagy áttelepítésére irányul.

2) Magyarország nemzetközi kapcsolataiban fellép minden olyan politikai törekvés ellen, amely az (1) bekezdésben felsorolt következményekhez vezet. Az ilyen politika elleni védelem nyújtására a nemzetközi jog eszközeivel és nemzetközi szerződések révén is törekszik.

12 cikk

1) A nemzetiséghez tartozó személynek joga van:

a) anyanyelvének szabad használatához szóban és írásban, történelmének, kultúrájának, hagyományainak megismeréséhez, ápolásához, gyarapításához, továbbadásához;

b) megtanulni anyanyelvét, részt venni anyanyelvű köznevelésben, oktatásban és művelődésben;

c) az oktatási esélyegyenlőséghez és a kulturális szolgáltatásokhoz, amelyet az állam hatékony intézkedésekkel elősegíteni köteles;

d) nemzetiségi voltával kapcsolatos személyes adatok védelméhez külön törvényben meghatározottak szerint.

2) Más állam állampolgárságának felvételéhez a magyar állam hozzájárulása nem szükséges, kizárólag nemzetközi szerződés vagy az adott állam jogszabálya irányadó.

Loi sur les droits des nationalités

Article 1^er

Dispositions de base

1) En vertu de la présente loi, une nationalité désigne tout groupe ethnique résidant en Hongrie depuis au moins un siècle, lequel est en minorité numérique parmi la population de l'État, elle se distingue du reste de la population par sa langue, sa culture et ses traditions, et témoigne d'un sentiment d'appartenance qui exprime et protège les intérêts de sa communauté historiquement établie.

2) En ce qui concerne les droits et les obligations liés à une nationalité, une personne résidant en Hongrie qui se considère appartenir à une nationalité et déclare appartenir à cette nationalité dans les cas et de la manière spécifiés dans la présente loi appartient à la nationalité visée au paragraphe 1.

3) Les nationalités visées au paragraphe 1 sont énumérées à l'annexe 1.

Article 2

1. Les affaires publiques des nationalités:

a) afin de faire respecter les droits individuels et communautaires garantis par la présente loi, d'exprimer les intérêts de ceux qui appartiennent à la nationalité —  notamment d'entretenir, de préserver et de valoriser la langue maternelle, ainsi que de mettre en œuvre et de préserver l'autonomie culturelle des nationalités par les administrations autonomes des nationalités —  en fournissant aux membres appartenant à une nationalité des services publics spécifiques, en menant ces questions de manière indépendante et en fournissant des conditions organisationnelles, personnelles et financières nécessaires à cette fin ;

b) les questions relatives à la représentation des nationalités dans les organismes de l’État et des collectivités locales exerçant l’autorité publique, ainsi que dans les organismes d’autonomie des minorités, et la mise en place des conditions organisationnelles, personnelles et financières de chacun d'eux ;

2. L'autonomie nationale :

une organisation fonctionnant sous la forme d’un organisme, doté de la personnalité juridique, créé sur la base de la présente loi sous la forme d’un organisme et doté de la personnalité juridique, accomplissant des tâches de service public pour les nationalités définies par la loi, qui est créé pour faire respecter les droits de la communauté minoritaire, protéger et représenter les intérêts des nationalités et gérer de manière indépendante, au niveau municipal, territorial ou national, les affaires publiques des nationalités relevant de sa compétence et de sa compétence;

3. L'autonomie culturelle d'une nationalité :

un droit collectif à la nationalité, qui s'incarne dans l'indépendance pour la totalité des institutions et des auto-administrations nationales en vertu de la présente loi grâce à leur fonctionnement par les communautés de nationalité par voie d'auto-gouvernance ;

4. L'établissement d'enseignement public d'une nationalité:

a) l'établissement d'enseignement public dont la charte comprend, conformément aux dispositions de la Loi sur l'enseignement public national, l'exécution des responsabilités liées à la nationalité à la condition que ces responsabilités soient effectivement exercées par l'établissement d'enseignement public et, dans le cas des jardins d'enfants, des écoles et des collèges, au moins 25% des élèves participent à la nationalité dans l'enseignement maternel et dans l'enseignement scolaire des nationalités ;

[...]

7. Patrimoine spirituel et religieux de la nationalité :

l'ensemble des traditions linguistiques, folkloriques, associatives ou professionnelles du spectacle, de la vie religieuse, des arts créatifs (notamment littéraires, visuels et appliqués), présentes ou passées, liées à l'identité de la nationalité donnée ;

8. Patrimoine bâti et matériel de la nationalité :

les monuments et biens culturels couverts par la loi sur la protection du patrimoine culturel, qui revêtent une importance particulière du point de vue de la préservation des traditions culturelles, historiques et religieuses de la nationalité (en particulier, une partie d'un établissement, d'un espace public, d'un complexe de bâtiments, d'un bâtiment, d'un cimetière, d'un lieu de sépulture, d'une statue, d'un monument, d'une plaque, d'une image d'objet, d'un son enregistré, d'une mémoire écrite, d'une œuvre artistique) ;

9. Programme sur le thème de la nationalité :

un programme radiophonique ou audiovisuel en langue hongroise sur les nationalités, visant à faire connaître les nationalités et à présenter leurs valeurs culturelles, en fournissant des informations polyvalentes et équilibrées  ;

10. Programme de service public de la nationalité :

une émission ou un produit de presse réalisé dans la langue maternelle de la communauté ethnique, principalement par les ateliers médiatiques de la communauté, dont le but fondamental est de fournir une information diversifiée et équilibrée à la communauté ethnique dans sa langue maternelle ;

[...]

Article 3

Toutes les nationalités ont le droit d'exister et de survivre en tant que communauté nationale.

Article 4

1) Toute communauté de nationalité et toute personne appartenant à une nationalité a le droit:

a) de prospérer sans être dérangé dans sa patrie, à la liberté et à la protection de son attachement à la culture et aux traditions de son propre lieu de naissance ou de résidence, de ses parents, de ses ancêtres ;

b) de maintenir un contact ininterrompu avec l'ancienne patrie ;

c) de participer aux travaux de l'Assemblée nationale, notamment dans les matières touchant aux intérêts et aux droits des nationalités, par l'intermédiaire du représentant ou de l'avocat des nationalités ayant obtenu un mandat sur la liste des nationalités.

2) Toute personne appartenant à une nationalité a le droit de maintenir des contacts avec les institutions nationales et communautaires de la patrie et des nations linguistiques, ainsi qu'avec les nationalités vivant dans d'autres pays.

Article 5

1) L'État est tenu de prévoir les conditions d'usage de la langue des membres appartenant à une nationalité dans les cas spécifiés par une loi distincte.

2) L'usage de la langue maternelle dans la procédure civile et pénale, ainsi que dans la procédure administrative, est garanti par les lois sur les procédures pertinentes.

3) À l'Assemblée nationale, le représentant appartenant à la nationalité et l'avocat de la nationalité peuvent également employer leur langue maternelle.

4) Dans l'organisme représentatif de l'administration locale, il est possible également d'employer la langue maternelle du représentant de la nationalité. Si les propos ont été prononcés exclusivement dans la langue d'une nationalité, le texte ou un extrait hongrois des paroles est ajouté au procès-verbal de l'Assemblée.

5) Dans les localités où la proportion enregistrée d'une nationalité atteint 20% lors du dernier recensement, l'organisme représentatif est tenu de conserver et d'enregistrer les procès-verbaux et les décisions de l'organisme représentatif dans la langue de la nationalité donnée à la demande de l'administration locale concernée. En cas de divergence d'interprétation, la version en langue hongroise prévaudra.

6) Dans les localités où la proportion d'une nationalité enregistrée lors du dernier recensement atteint 20%, à la demande de l'autonomie locale de la nationalités concernée, il est nécessaire d’assurer l’emploi d’une personne qui connaît la langue maternelle de cette nationalité lorsqu’elle occupe les postes de fonctionnaires locaux et d'agents, de notaires et d’huissiers de justice, tout en maintenant les exigences professionnelles générales.

Article 6

1) Dans les municipalités où la proportion d'une nationalité enregistrée lors du dernier recensement atteint 10%, l'administration locale est tenue de garantir, à la demande de l'autonomie locale concernée opérant dans sa zone de compétence, que :

a) la promulgation de ses ordonnances et la publication de ses annonces — en plus de la publication en hongrois —  doivent également être disponibles dans la langue maternelle de la nationalité,

b) les formulaires utilisés dans la procédure administrative doivent être également disponibles dans la langue maternelle de la nationalité;

c) les inscriptions sur les panneaux indiquant les noms des bureaux et des organismes publics exécutant des services publics ou les annonces concernant leur fonctionnement peuvent également —  en plus du libellé et de l'orthographe en hongrois — être lus dans la langue maternelle de la nationalité avec le même contenu et le même format;

d) les inscriptions des panneaux indiquant les noms de localités et de rues, outre le libellé et l'orthographe en hongrois, le nom traditionnel de la nationalité dans la langue maternelle de la nationalité, ou à défaut, le nom de la même contenu et forme que le nom en hongrois doit également être lu dans la langue maternelle de la nationalité.

3)  Dans les localités où la proportion d’une nationalité enregistrée lors du dernier recensement atteint 10%, le fournisseur de services de médias géré ou financé par l'administration locale doit — à la demande de l’autonomie minoritaire opérant dans sa zone sous juridiction — fournir régulièrement des émissions de service public pour les minorités afin d’informer la communauté minoritaire dans sa langue maternelle. Cette disposition s’applique également aux produits de presse émis ou financés par l'administration locale.

Article 7

Toute violation de l'exigence d'égalité de traitement en raison de l'appartenance à une nationalité est interdite.

Article 8

L'adjoint du Commissaire aux droits fondamentaux, responsable de la protection des droits des nationalités vivant en Hongrie, est tenu de surveiller l'application des droits des nationalités vivant en Hongrie et de prendre les mesures nécessaires, conformément par une loi spéciale.

Article 9

1) La Hongrie interdit toute politique ou comportement:

a) visant la fusion de la nationalité dans la nation majoritaire, son exclusion de la nation majoritaire, sa séparation,ou sa ségrégation;

b) visant à modifier les relations nationales ou ethniques des régions habitées par des nationalités;

c) persécutant ou intimidant une nationalité ou un membre appartenant à une nationalité en raison de son appartenance, en rendant ses conditions de vie difficiles et en l'empêchant d'exercer ses droits; ou

d) visant l'expulsion forcée ou la réinstallation d'une nationalité.

2) Dans ses relations internationales, la Hongrie doit prendre des mesures contre toute entreprise politique qui entraîne les conséquences énumérées au paragraphe 1. Il doit chercher à fournir une protection contre de telles politiques au moyen du droit international et des traités internationaux.

Article 12

1) Un membre appartenant à une nationalité a le droit :

(a) d'utiliser librement sa langue maternelle à l'oral et à l'écrit, pour connaître, nourrir, enrichir et transmettre son histoire, sa culture et ses traditions ;

b) d'apprendre sa langue maternelle, de participer à l'enseignement public, à l'éducation et à la culture dans sa langue maternelle ;

(c) à l'égalité des chances dans les services pédagogiques et culturels, que l'État doit promouvoir par des mesures efficaces ;

d) à la protection des données personnelles liées à sa nationalité comme spécifié dans une loi distincte.

2) Le consentement de l'État hongrois n'est pas requis pour l'acquisition de la nationalité d'un autre État, seul un traité international ou la législation de l'État concerné est applicable.

A nemzetiséghez tartozó személyeknek joguk van a családra vonatkozó nemzetiségi hagyományok tiszteletben tartására, családi kapcsolataik ápolására, családi ünnepeiknek anyanyelven történő megtartására és az ezekhez kapcsolódó, vallási közösség által végzett szertartások anyanyelven való lebonyolításának igénylésére.

16 cikk

1) A nemzetiséghez tartozó személynek joga, hogy anyanyelvén használja a családi és utónevét, és joga van családi és utónevének hivatalos elismeréséhez.

2) A nemzetiséghez tartozó személynek joga van saját és gyermeke utónevének saját nemzetiségének megfelelő megválasztásához és nemzetisége nyelvének szabályai szerinti anyakönyveztetéséhez.

3) Kérésre a személyazonosító igazolvány a nemzetiséghez tartozó személy nevét - az anyakönyvi bejegyzésben foglaltnak megfelelően - nemzetisége nyelvén is tartalmazza. Jogszabály lehetővé teheti, hogy más hatósági igazolvány a nemzetiséghez tartozó személy nevét - az anyakönyvi bejegyzésben foglaltnak megfelelően - nemzetisége nyelvén is tartalmazza.

18 cikk

A nemzetiségeknek a közösségi névhasználathoz fűződő jogaik gyakorlása során joguk van a történelmileg kialakult helységnevek, utcanevek és egyéb, a közösség számára szánt földrajzi megjelölések használatához.

19 cikk

A nemzetiségi közösségeknek joguk van:

a) törvényi keretek között intézmények létrehozásához és működtetéséhez, más szervtől történő átvételéhez,

b) nemzetiséghez tartozók óvodai neveléséhez, általános iskolai neveléséhez-oktatásához, nemzetiségi kollégiumi ellátásához, gimnáziumi, szakközépiskolai, szakiskolai neveléséhez-oktatásához, felsőfokú képzéséhez, továbbá jogosultak

c) az országos önkormányzat útján a kiegészítő nemzetiségi nevelés-oktatás feltételeinek megteremtését kezdeményezni és kialakításában közreműködni.

21-A cikk

A nemzetiségek képviseletét az Országgyűlésben:

a) nemzetiségi listán mandátumot szerzett nemzetiségi képviselő,

b) nemzetiségi szószóló.

21-B cikk

1) A nemzetiségi képviselő és a nemzetiségi szószóló tevékenységét nemzetiségi közössége és a magyarországi nemzetiségek érdekében végzi.

2) A nemzetiségi képviselő és a nemzetiségi szószóló tevékenysége során együttműködik nemzetisége önkormányzataival, intézményeivel és szervezeteivel.

3) A nemzetiségi képviselő és a nemzetiségi szószóló tevékenységével összefüggésben jogosult tájékoztatást kérni az országos nemzetiségi önkormányzat elnökétől, közgyűlésétől és intézményeitől.

[...]

22 cikk

1) E törvény értelmében nemzetiségek által használt nyelvnek számít a bolgár, a görög, a horvát, a lengyel, a német, az örmény, a roma/cigány (romani, illetve beás), (a továbbiakban együtt: roma), a román, a ruszin, a szerb, a szlovák, a szlovén és az ukrán nyelv, továbbá a roma és az örmény nemzetiség esetében a magyar nyelv is.

2) Az állam a magyarországi nemzetiségek anyanyelvét közösség-összetartó tényezőként ismeri el. Az állam tekintet nélkül arra, hogy a köznevelési intézménynek ki a fenntartója, támogatja a nemzetiségek által használt nyelv alkalmazását a nemzetiségi köznevelésben. A nemzetiségi köznevelés többletköltségét - jogszabályban meghatározott módon - az állam viseli.

3) A nemzetiséghez tartozó gyermek - törvényes képviselője döntésétől függően - nemzetiségi anyanyelvű, nemzetiségi kétnyelvű vagy kiegészítő nemzetiségi óvodai nevelésben, illetve nemzetiségi anyanyelvű, nemzetiségi kétnyelvű, vagy nemzetiségi nyelvoktató iskolai nevelésben-oktatásban, kiegészítő nemzetiségi nevelés-oktatásban vagy roma nemzetiségi köznevelésben, illetve nemzetiségi kollégiumi nevelésben jogosult részt venni. A roma nemzetiségi óvodai nevelés, iskolai nevelés-oktatás folyhat kizárólag magyar nyelven, de a gyermek törvényes képviselőjének igénye alapján az intézményfenntartó köteles biztosítani a romani és a beás nyelvek oktatását is. A 14. életévét betöltött, nem cselekvőképtelen gyermek esetében a gyermek törvényes képviselője e döntési jogát a gyermekkel közösen gyakorolja, a köznevelési intézménybe történő beiratkozáskor.

4) A nemzetiség anyanyelvű vagy anyanyelvi nevelése, nevelése-oktatása a helyi lehetőségek és igények szerint nemzetiségi óvodában, iskolában, iskolai osztályban vagy csoportban történhet.

[...]

23 cikk

1) A köznevelés és a felsőoktatás törvényi szabályozása, az oktató-nevelő tevékenység szerkezetének és tartalmának meghatározása, valamint e tevékenység ellenőrzése során e törvénnyel összhangban érvényesíteni kell a nemzetiségek kulturális autonómiájának megfelelő nevelési és oktatási érdekeket.

2) A nemzetiségi óvodai nevelésben, iskolai nevelésben-oktatásban biztosítani kell a népismeret tárgykörébe tartozó ismeretanyag elsajátítását, így különösen a nemzetiség és az anyaország történelmének, irodalmának, földrajzának, kulturális értékeinek és hagyományaiknak, a nemzetiségi jogok és intézményrendszerének megismerését.

3) A nemzetiségi óvodai nevelésre és nemzetiségi iskolai nevelésre-oktatásra irányuló igények felmérésében és megszervezésében a törvény által e feladatok ellátására kötelezett szervek és a nemzetiségi önkormányzatok együttműködnek.

4) A nemzetiségi anyanyelvű és anyanyelvi közneveléshez az anyanyelvű pedagógusok képzésének, továbbképzésének biztosítása állami feladat. E feladat keretében az állam támogatja a nemzetiségek anya-, illetve nyelvországából érkező oktatók magyarországi vendégtanári alkalmazását is.

29 cikk

A magyar nyelv oktatását - az elsajátításához szükséges óraszámban és színvonalon - a nemzetiségi oktatás keretében is biztosítani kell.

30 cikk

Az olyan településeken, ahol a magyar anyanyelvű lakosság - vagy más nemzetiség - van számszerű kisebbségben, a magyar anyanyelvű, illetve más anyanyelvű gyermekek anyanyelvű vagy anyanyelvi nevelését és oktatását törvényben meghatározottak szerint biztosítani kell.

31 cikk

Az állam biztosítja, hogy a nemzetiségi nevelés-oktatásban részt vevő tanulók számára a tankönyvek térítésmentesen rendelkezésre álljanak.

Les membres appartenant à une nationalité ont le droit de respecter les traditions ethniques de leur famille, de cultiver leurs relations familiales, de passer leurs vacances familiales dans leur langue maternelle et d'exiger que les cérémonies connexes célébrées par la communauté religieuse soient célébrées dans leur langue maternelle.

Article 16

1) Tout membre appartenant à une nationalité a le droit d'utiliser son nom et son prénom dans sa langue maternelle, et le droit de faire reconnaître officiellement son nom et son prénom.

2) Tout membre appartenant à une nationalité a le droit de choisir son propre nom et le nom de famille de son enfant, conformément aux règles de la langue de sa nationalité.

3) Sur demande, la carte d'identité contient également le nom de la personne appartenant à la nationalité, conformément au certificat d'enregistrement, dans la langue de sa nationalité. La loi peut autoriser une autre carte officielle à inclure le nom d'une personne appartenant à une nationalité dans la langue de sa nationalité, comme il est indiqué dans l'inscription au registre.

Article 18

Dans l'exercice de leurs droits d'employer des noms communautaires, les nationalités ont le droit d'utiliser des noms de lieux, des noms de rues et d'autres indications géographiques historiquement établies destinées à la communauté.

Article 19

Les communautés ethniques ont le droit :

a) d'établir et de gérer des institutions et de reprendre des institutions d'autres agences, dans les limites de la loi,

b) à l'enseignement préscolaire, à l'enseignement primaire, aux pensionnats nationaux, à l'enseignement secondaire et secondaire, à l'enseignement professionnel et également droit à l'enseignement supérieur;

c) de contribuer à l'établissement des conditions nécessaires à une éducation complémentaire par l'intermédiaire de leur autonomie nationale.

Article 21-A

La représentation des nationalités à l’Assemblée nationale est la suivante :

a) un représentant de la nationalité qui a obtenu un mandat sur une liste de nationalité;

b) le défenseur de la nationalité.

Article 21-B

1) Le représentant et le défenseur des nationalités exercent leurs activités dans l'intérêt de leur communauté de nationalité et des nationalités hongroises.

2) Dans le cadre de leurs activités, le représentant et le défenseur de la nationalité coopèrent avec les municipalités, les institutions et les organisations de leur nationalité.

3) Dans le cadre des activités du représentant et du défenseur d'une nationalité, ces derniers ont le droit de demander des informations au président, à l'assemblée et aux institutions de l'autonomie nationale de la nationalité.

[...]

Article 22

1) Aux fins de la présente loi, les langues utilisées par les nationalités sont le bulgare, le grec, le croate, le polonais, l'allemand, l'arménien, le rom/tsigane (romani ou béa), (ci-après ensemble : le romani), le roumain, le ruthène, le serbe, le slovaque, le slovène et l'ukrainien, ainsi que la langue hongroise dans le cas des nationalités rom et arménienne.

2) L'État reconnaît la langue maternelle des nationalités hongroises comme facteur de cohésion communautaire. L'État, quelle que soit la personne qui gère un établissement d'enseignement public, soutient l'usage de la langue employée par les nationalités dans l'enseignement public de celles-ci. Les surcoûts de l'enseignement public pour les nationalités sont pris en charge par l'État, selon les modalités prévues par la loi.

3)  Selon la décision de leurs parents ou tuteurs (ci-après dénommés collectivement «parents»), les enfants appartenant à une nationalité peuvent recevoir un enseignement dans leur langue maternelle, un enseignement bilingue minoritaire ou complémentaire, un enseignement de la langue de la nationalité ou un enseignement de la nationalité rom. L'enseignement de la nationalité rom peut également être donné uniquement en hongrois, mais à la demande du représentant légal de l’enfant, le responsable de l'établissement doit également prévoir l'enseignement de la langue (romani ou bea). Pour les enfants non handicapés ayant atteint l'âge de 14 ans révolus, le représentant légal de l'enfant exerce ce droit de choix collectivement avec l'enfant dès inscription dans les établissements d'enseignement public.

4) La formation et l'éducation de la nationalité dans la langue maternelle ou l'enseignement de la langue maternelle peuvent être donnés dans un jardin d'enfants, dans une école, une classe ou un groupe de nationalités, selon les possibilités et les besoins locaux.

[...]

Article 23

1) Dans le cadre de la réglementation légale de l'enseignement public et de l'enseignement supérieur, la définition de la structure et du contenu des activités pédagogiques et du contrôle de celles-ci, les intérêts de l'éducation et de la formation conformes à l'autonomie culturelle des nationalités doivent dûment mises en œuvre en harmonie avec la présente loi.

2) Dans le cadre de l'éducation maternelle et scolaire de la nationalité, le matériel pédagogique relevant du domaine des études nationales doit être intégré dans le programme d'études, avec une attention particulière à l'acquisition de connaissances liées à l'histoire, la littérature, la géographie, les valeurs culturelles et les traditions de la nationalité et sa patrie, les droits de la nationalité et le système des institutions de la nationalité.

3) Les organismes tenus par la loi d'accomplir ces tâches et les administrations autonomes nationales doivent coopérer à l'évaluation et à l'organisation des besoins en matière d'éducation préscolaire et d'éducation scolaire ethnique.

4) Il appartient à l'État d'assurer la formation et le perfectionnement des enseignants de langue maternelle pour l'enseignement public dans la langue maternelle. Dans le cadre de cette responsabilité, l'État soutient également l'emploi en Hongrie d'enseignants du pays d'origine ou du pays de langue des nationalités en tant qu'enseignants invités.

Article 29

L'enseignement de la langue hongroise, en nombre d'heures et au niveau requis pour son acquisition, doit également être assuré dans le cadre de l'éducation ethnique.

Article 30

Dans les localités où la population parlant le hongrois, ou d'autres nationalités, est en minorité numérique, l'enseignement dans la langue maternelle ou dans la langue maternelle des enfants parlant le hongrois et non magyarophones doit être assuré conformément à la loi.

Article 31

L’État veille à ce que les manuels scolaires soient mis gratuitement à la disposition des élèves participant à l’éducation des minorités.

1) A nemzetiség anyanyelvű könyvtári ellátását az Országos Idegennyelvű Könyvtár (a továbbiakban: OIK) koordinálja, a szolgáltatásokat az OIK, a megyei könyvtárak és a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár nyilvános könyvtári rendszeren keresztül biztosítja.

2) Azokon a településeken, ahol nincs települési önkormányzat által fenntartott települési könyvtár, a nemzetiségi lakosság részére az anyanyelvű könyvtári ellátást az ágazati törvényben meghatározottak szerint kell biztosítani.

[...]

42 cikk

Az állam támogatja

a) a nemzetiségi kultúrák tárgyi emlékeinek gyűjtését, közgyűjtemények alapítását és gyarapítását;

b) a nemzetiségek könyvkiadását és időszaki kiadványainak megjelentetését;

c) a jogszabályoknak és közérdekű közleményeknek a nemzetiségek anyanyelvén történő ismertetését;

d) a nemzetiség családi eseményeihez kapcsolódó, vallási közösség által végzett szertartások anyanyelven történő lebonyolítását, illetve a vallási közösségeknek a nemzetiség anyanyelvén végzett vallási tevékenységét.

44 cikk

1) A nemzetiségeknek joguk van az információkhoz való - saját anyanyelvükön történő - szabad hozzáféréshez és azok továbbadásához, a tömegkommunikációs eszközök útján való - anyanyelvükön történő - tájékozódáshoz és tájékoztatáshoz, médiaszolgáltatás és sajtótermék eléréséhez és terjesztéséhez.

2) Magyarországon közszolgálati médiaszolgáltatás működik a nemzetiségi közösségek megőrzése és megerősítése, anyanyelvük és kultúrájuk ápolása, gazdagítása, a nemzetiségek kulturális igényeinek kielégítése céljából.

45 cikk

A médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról szóló 2010. évi CLXXXV. törvény (a továbbiakban: Mttv.) 99. §-ának keretei között biztosítandó

a) a nemzetiségek saját anyanyelvükön való tájékoztatása érdekében rendszeresen jelentkező nemzetiségi közszolgálati (rádiós és audiovizuális) műsorszámok készítése és közzététele,

b) hogy a nemzetiségi közszolgálati műsorszámok lehetőség szerint az érintett közösség tagjai többsége számára elérhető módon és időpontban kerüljenek közzétételre, úgy, hogy az adott nemzetiség által lakott valamennyi releváns régióban elérhető legyen a szolgáltatás,

c) a nemzetiségi közszolgálati műsorkészítés önálló szervezeti és költségvetési alapja,

d) a nemzetiségi műsorkészítés és terjesztés folyamatos fejlesztése,

e) a nemzetiségi közösség életét, kulturális értékeit bemutató közszolgálati műsorszámok archiválása, a közszolgálati médiavagyon keretében történő megőrzése, feldolgozása és elérhetősége.

46 cikk

A közszolgálati médiaszolgáltató a nemzetiségi közösségek életét sokoldalúan és hitelesen bemutató nemzetiségi témájú magyar nyelvű műsorszámokat is készít és sugároz.

47 cikk

A közszolgálati médiaszolgáltatók társadalmi ellenőrzésére hivatott Közszolgáltató Testület munkájába - az Mttv. 1. mellékletében foglaltaknak megfelelően - be kell vonni a nemzetiségek országos önkormányzatait.

48 cikk

1) Az állam támogatja

a) a nemzetiségek közösségi tömegtájékoztatási eszközökhöz való hozzáférését és azok működtetését,

b) a nemzetiségi közszolgálati műsorszámok, nemzetiségi témájú műsorszámok és a nemzetiségekkel foglalkozó sajtótermékek készítését és terjesztését,

c) a nemzetiségi közösség életét, hagyományait, kultúráját bemutató filmalkotások és dokumentumfilmek elkészítését,

d) a nemzetiségi anyanyelvű audiovizuális műsorszámok elkészítését,

e) a közösségi, kisközösségi és egyéb - bármely módon terjesztett - médiaszolgáltatásban közzétett, nemzetiségekkel kapcsolatos rádiós és audiovizuális műsorszámok készítését és terjesztését.

2) A nemzetiségi műsorszámok, nyomtatott vagy internetes sajtótermékek készítése, kiadása és terjesztése érdekében állami pénzügyi támogatásban részesülő médiaszolgáltatók, és a sajtótermék kiadóinak működése során biztosítani kell a véleménynyilvánítás és a sajtó szabadságát, a pártatlanság és a sokoldalú tájékoztatás érvényesülését.

49 cikk

A nemzetiségek által lakott területeken az állam - nemzetközi szerződések útján is - előmozdítja az anyaországból származó rádiós és audiovizuális médiaszolgáltatások vételét, a nemzetiségek anyanyelvén közzétett közszolgálati műsorszámok elérését.

50 cikk

Az egyes nemzetiségek közvetlen választással

a) a községben, a városban és a fővárosi kerületben települési, a fővárosban és a vármegyében területi (a továbbiakban együtt: helyi), valamint

b) országos nemzetiségi önkormányzatot hozhatnak létre.

53 cikk

1) A választáson választó, aki a nemzetiségi névjegyzékben szerepel. A nemzetiségi névjegyzékbe kérelmére fel kell venni azt a magyar állampolgárt, aki 

a) a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásán szavazati joggal rendelkezik,

b) az e törvényben meghatározott nemzetiséghez tartozik, és

c) e nemzetiséghez tartozását e törvényben meghatározott tartalommal és a választási eljárásról szóló törvényben meghatározott eljárási rendben megvallja.

2) Egy személy egyidejűleg csak egy nemzetiség névjegyzékében szerepelhet.

3) A választópolgár

a) a lakóhelye szerinti településen vagy

b) a választás kitűzését megelőző harmincadik napig bejelentett tartózkodási helye szerinti településen szerepelhet a nemzetiségi névjegyzékben.

58 cikk

1) A választáson nemzetiségi szervezet állíthat jelöltet.

2) Két vagy több nemzetiségi szervezet közös jelöltet is állíthat.

59 cikk

1) A települési nemzetiségi önkormányzati képviselő jelöléséhez a nemzetiségi névjegyzékben a választás kitűzésének napján szereplő választópolgárok öt százalékának, de legalább öt választópolgárnak az ajánlása szükséges.

81 cikk

1) Az e törvény által meghatározott nemzetiségi jogok, különösen a kollektív nyelvhasználat, hagyományápolás és kultúra, a helyi sajtó, az esélyegyenlőség, társadalmi felzárkózás és a szociális ellátás kérdéskörében a nemzetiségi lakosságot e minőségében érintő helyi önkormányzati határozatot a képviselő-testület csak az e lakosságot képviselő települési nemzetiségi önkormányzat, ennek hiányában az országos nemzetiségi önkormányzat egyetértésével hozhatja meg.

1a) A nemzetiségi önkormányzat részére az (1) bekezdésben biztosított egyetértési joggal kapcsolatban, a nyilatkozat megtételére - jogszabály eltérő rendelkezésének hiányában - harminc nap áll rendelkezésre. A határidő - bármely érdekeltnek a másik félhez intézett nyilatkozata alapján - egy alkalommal további tizenöt nappal meghosszabbodik. A határidő jogvesztő. Ha a nemzetiségi önkormányzat a nyitva álló határidőben nem nyilatkozik, a másik fél az egyetértési nyilatkozat pótlása iránt közigazgatási pert indíthat. A perköltséget a felperes viseli.

99 cikk

1) A nemzetiségi önkormányzati képviselő mint a nemzetiségi önkormányzat testületének tagja, nemzetiségi ügyekben az adott nemzetiség érdekeit képviseli. Részt vesz a nemzetiségi önkormányzat testületi döntéseinek előkészítésében, a döntésben és a végrehajtás megszervezésében.

2) A nemzetiségi önkormányzati képviselő megbízatása, jogai és kötelezettségei a megválasztásával keletkeznek, jogai és kötelezettségei a megbízatás megszűnésével szűnnek meg.

100 cikk

A nemzetiségi önkormányzati képviselő és a nemzetiségi települési önkormányzati képviselő az alakuló ülésen, illetve a megválasztását követő ülésen - választása szerint - anyanyelvén vagy magyarul, vagy mindkét nyelven a 155. § szerinti szöveggel - választása szerint - esküt vagy fogadalmat tesz, és erről okmányt ír alá. A nemzetiségi önkormányzati képviselő az eskü vagy fogadalom letételét megelőzően is gyakorolja képviselői jogait. Amennyiben a települési nemzetiségi önkormányzati képviselő tagja a területi vagy az országos nemzetiségi önkormányzatnak is, a területi vagy az országos testület előtt is esküt vagy fogadalmat tesz.

1) L'offre des bibliothèques des nationalités dans leur langue maternelle est coordonnée par la Bibliothèque nationale des langues étrangères (ci-après : BNLL) et les services sont fournis via le système de bibliothèques publiques de la BNLL, les bibliothèques départementales et la Bibliothèque Ervin Szabó de Budapest.

2) Dans les localités où il n'y a pas de bibliothèque municipale gérée par l'administration locale, le service de bibliothèque dans la langue maternelle doit être fourni à la population de la nationalité, conformément aux dispositions de la loi spécifique.

[...]

Article 42

Sont soutenus par l'État:

a) la collecte de vestiges matériels des cultures des nationalités, la constitution et l'enrichissement de collections publiques;

b) la publication de livres et de périodiques des nationalités ;

c) la description de la législation et des communications d'intérêt public dans la langue maternelle des nationalités ;

d) le déroulement des cérémonies ecclésiastiques liées aux événements familiaux des nationalités dans leur langue maternelle et aux activités religieuses menées par les églises dans les langues maternelles des nationalités.

Article 44

1)  Les nationalités ont le droit d'avoir librement accès à l'information dans leur langue maternelle et de transmettre des informations, d'obtenir des informations et de fournir des informations au moyen de leurs médias dans leur langue maternelle et d'avoir accès et de diffuser des services médiatiques et des produits de la presse.

2) Il existe en Hongrie des services de médias de service public pour la préservation et le renforcement des communautés nationales, la promotion et l'enrichissement de leurs langues et cultures maternelles et pour répondre aux besoins culturels des nationalités.

Article 45

Sont prévus dans les limites de l'article 99 de la loi CLXXXV de 2010 sur les services médiatiques et la communication de masse (ci-après dénommée la «Loi sur les médias ) :

a) la production et la publication d'émissions régulières de service public national (radio et audiovisuel) pour informer les nationalités dans leur langue maternelle;

 b) les émissions de service public des nationalité doivent, dans la mesure du possible, être diffusées d'une manière et à des heures accessibles à la majorité des membres de la communauté concernée, de telle sorte que les services soient accessibles dans toutes les régions concernées habitées par la nationalité concernée;

c) des fondations organisationnelles et budgétaires indépendantes pour la production d'émissions de service public pour les nationalités;

d) le développement continu de la programmation et de la distribution pour les nationalités;

e) la tenue de cérémonies célébrées par une communauté religieuse en rapport avec des événements familiaux de la nationalité dans sa langue maternelle, et les activités religieuses des communautés religieuses dans la langue maternelle de leur nationalité.

Article 46

Les fournisseurs de services publics de médias doivent également produire et diffuser des émissions en langue hongroise sur des questions ethniques qui présentent la vie des communautés ethniques d'une manière polyvalente et authentique.

Article 47

Les organismes nationaux des nationalités sont associés aux travaux du Conseil de la fonction publique institué pour le contrôle social des fournisseurs de services publics de médias, conformément à l'annexe n° 1 de la Loi sur les médias.

Article 48

1) Sont soutenus par l'État:

a) l'accès et le fonctionnement des médias communautaires par les nationalités;

b) la production et la diffusion d'émissions de service public sur la nationalité, d'émissions sur des thèmes de la nationalité et de produits de la presse concernant les nationalités;

c) la production de films et de documentaires sur la vie, les traditions et la culture des communautés ethniques;

d) la production de programmes audiovisuels dans la langue maternelle des nationalités;

e) la production et la distribution d'émissions radiophoniques et audiovisuels relatifs aux nationalités publiés dans les services de médias communautaires, de petite communauté et autres, quelle que soit leur distribution.

2) La liberté d'expression et de la presse, l'impartialité et la polyvalence de l'information doivent être garanties dans le fonctionnement des prestataires de services de médias et des éditeurs de médias recevant un soutien financier public pour la production, la publication et la distribution d'émissions d'une nationalité, de produits de la presse imprimés ou en ligne.

Article 49

Dans les zones habitées par des nationalités, l'État favorise la réception de services de radio et de médias audiovisuels originaires de la mère patrie et l'accès aux émissions de service public publiés dans les langues maternelles des nationalités, également par le biais d'accords internationaux.

Article 50

Les différentes nationalités peuvent, par voie de vote direct, constituer:

a) des collectivités territoriales autonomes locales dans les localités, les villes et les arrondissements métropolitains et les collectivités territoriales autonomes régionales dans la capitale et dans les départements (ci-après collectivement dénommées "locales"), et

b) une autonomie administrative pour les minorités nationales.

Article 53

1) Les électeurs inscrits au registre de la nationalité ont le droit de vote. Ce qui suit doit être inscrit au registre des nationalités sur demande :

a) ils ont le droit de vote aux élections des conseillers locaux et des maires;

b) ils appartiennent à la nationalité définie dans la présente loi;

c) ils déclarent leur affiliation à une nationalité avec le contenu déterminé dans la présente loi et dans le cadre de la procédure identifiée dans la Loi sur les élections.

2) Un individu ne peut être inscrit que dans un seul registre des nationalités à la fois.

3) Les électeurs peuvent être inscrits au registre de la nationalité:

a) dans la localité de leur résidence: ou

b) dans la localité de leur résidence temporaire déclarée au plus tard le trentième jour précédant le déclenchement de l'élection.

Article 58

1) Une organisation de nationalité peut désigner un candidat à l'élection.

2) Deux ou plusieurs organisations nationales peuvent désigner un candidat commun.

Article 59

1) Pour désigner un représentant municipal d'une nationalité locale, la recommandation de 5% des électeurs inscrits au registre de la nationalité à la date de l'élection, mais d'au moins cinq électeurs, est requise.

Article 81

1) Dans le domaine des droits de la nationalité définis par la présente loi, en particulier l'usage collectif des langues, la préservation des traditions et de la culture, la presse locale, l'égalité des chances, l'intégration sociale et l'assistance sociale, la décision de l'administration locale affectant la population de nationalité sur cette question, ne peuvent être prises par l’organisme représentatif qu’avec l’accord de l’autonomie de la minorité représentant cette population ou, à défaut, de l’autonomie de la minorité nationale.

1a) En ce qui concerne le droit de consentement accordé à la localité minoritaire visée au paragraphe 1, trente jours sont accordés pour faire la déclaration, sauf disposition contraire de la loi. Le délai est prolongé une fois de quinze jours supplémentaires sur la base d’une déclaration de toute partie intéressée à l’autre partie. Le délai est nul. Si la localité minoritaire ne fait pas de déclaration dans le délai imparti, l’autre partie peut intenter une action administrative pour remplacer le protocole d’entente. Les frais de justice sont à la charge du requérant.

Article 99

1) En tant que membre du conseil d'administration d'un autonomie d'une nationalité, le représentant de l'autonomie de la nationalité présente les intérêts de la nationalité donnée en matière de nationalité. Il participe à la préparation des décisions du conseil d'administration de l'autonomie ethnique, à la décision et à l'organisation de la mise en œuvre.

2) Le mandat, les droits et les obligations du représentant national de l'administration locale naissent au moment de son élection et ses droits et obligations cessent à la fin du mandat.

Article 100

Les représentants de l'autonomie nationale des nationalités et ceux des municipalités locales des nationalité prêtent serment ou s'engagent, à leur discrétion, lors de l'assemblée constitutive ou lors de l'assemblée suivant leur élection, à leur discrétion, dans leur langue maternelle ou en hongrois ou dans les deux langues, avec le texte de l'article 155, et signe un acte à ce sujet. Les représentants de l'autonomie nationale exercent également leurs droits avant de prêter serment ou de prêter serment. Si le membre d'une autonomie locale des nationalités est également membre d'une autonomie régionale ou nationale à compétence nationale, il prête également serment ou s'engage devant le conseil régional ou national.

„E törvény értelmében nemzetiségnek minősül: a bolgár, a görög, a horvát, a lengyel, a német, az örmény, a roma, a román, a ruszin, a szerb, a szlovák, a szlovén és az ukrán.”

Aux fins de la présente loi, sont considérés comme des nationalités : les Bulgares, les Grecs, les Croates, les Polonais, les Allemands, les Arméniens, les Roms, les Roumains, les Ruthènes, les Serbes, les Slovaques, les Slovènes et les Ukrainiens.