2. cikk

E törvény alkalmazásában:

1. nemzetiségi közügy:

a) az e törvényben biztosított egyéni és közösségi jogok érvényesülése, a nemzetiséghez tartozók érdekeinek kifejezésre juttatása - különösen az anyanyelv ápolása, őrzése és gyarapítása, továbbá a nemzetiségek kulturális autonómiájának a nemzetiségi önkormányzatok által történő megvalósítása és megőrzése - érdekében a nemzetiséghez tartozók meghatározott közszolgáltatásokkal való ellátásával, ezen ügyek önálló vitelével és az ehhez szükséges szervezeti, személyi és anyagi feltételek megteremtésével összefüggő ügy;

b) a közhatalmat gyakorló állami és helyi önkormányzati szervekben, továbbá a nemzetiségi önkormányzati szervekben való nemzetiségi képviselethez és mindezek szervezeti, személyi és anyagi feltételeinek biztosításához kapcsolódó ügy;

2. nemzetiségi önkormányzat:

törvényben meghatározott nemzetiségi közszolgáltatási feladatokat ellátó, testületi formában működő, jogi személyiséggel rendelkező, demokratikus választások útján e törvény alapján létrehozott szervezet, amely a nemzetiségi közösséget megillető jogosultságok érvényesítésére, a nemzetiségek érdekeinek védelmére és képviseletére, a feladat- és hatáskörébe tartozó nemzetiségi közügyek települési, területi vagy országos szinten történő önálló intézésére jön létre;

3. nemzetiségi kulturális autonómia:

olyan kollektív nemzetiségi jog, amely az e törvény szerinti intézmény-összességnek és nemzetiségi önszerveződéseknek a nemzetiségi közösség által önigazgatással történő működtetése során megvalósuló önállóságban testesül meg;

4. cikk

1) Minden nemzetiségi közösségnek és nemzetiséghez tartozó személynek joga van

a) a szülőföldjén való zavartalan boldoguláshoz, a saját, a szülők, ősök születési vagy lakhelyének kultúrájához, hagyományaihoz való kötődés szabadságához és oltalmához;

b) az óhazával való zavartalan kapcsolattartáshoz;

c) a nemzetiségi listáról mandátumot szerző képviselője vagy a nemzetiségi szószólója útján részt venni az Országgyűlés munkájában, különösen a nemzetiségek érdekeit, jogait érintő kérdésekben.

2) A nemzetiséghez tartozó személynek joga van mind az óhaza és a nyelvnemzetek állami és közösségi intézményeivel, mind a más országokban élő nemzetiségekkel való kapcsolattartásra.

5 cikk

1) A nemzetiséghez tartozók nyelvhasználatának feltételeit - külön törvényben meghatározott esetekben - az állam biztosítani köteles.

2) A polgári és büntetőeljárások során, valamint a közigazgatási eljárásokban az anyanyelv használatát a vonatkozó eljárásjogi törvények biztosítják.

3) * Az Országgyűlésben a nemzetiséghez tartozó képviselő és a nemzetiségi szószóló az anyanyelvét is használhatja.

4) A helyi önkormányzat képviselő-testületében a nemzetiségi képviselő anyanyelvét is használhatja. Ha a felszólalás kizárólag valamely nemzetiség nyelvén hangzott el, a felszólalás magyar nyelvű szövegét vagy tartalmi kivonatát az ülés jegyzőkönyvéhez csatolni kell.

5) Azokon a településeken, ahol valamely nemzetiségnek a legutóbbi népszámlálás során a regisztrált aránya eléri a húsz százalékot, az érintett települési nemzetiségi önkormányzat kérésére a képviselő-testület köteles jegyzőkönyveit és határozatait a magyar mellett az adott nemzetiség nyelvén is vezetni, szövegezni. Értelmezési vita esetén a magyar nyelvű változat a hiteles.

6) Azokon a településeken, ahol valamely nemzetiségnek a legutóbbi népszámlálás során regisztrált aránya eléri a húsz százalékot, az érintett települési nemzetiségi önkormányzat kérésére a helyi köztisztviselői és közalkalmazotti, valamint közjegyzői és bírósági végrehajtó állások betöltése során - az általános szakmai követelmények megtartása mellett - biztosítani kell az adott nemzetiség anyanyelvét is ismerő személy alkalmazását.

6 cikk

1) Azokon a településeken, ahol valamely nemzetiségnek a legutóbbi népszámlálás során regisztrált aránya eléri a tíz százalékot, a helyi önkormányzat az illetékességi területén működő érintett települési nemzetiségi önkormányzat kérésére köteles biztosítani, hogy :

a) rendeletének kihirdetése, hirdetményének közzététele - a magyar nyelven történő közzététel mellett - a nemzetiség anyanyelvén is megtörténjék,

b) a közigazgatási eljárás során használt nyomtatványok a nemzetiség anyanyelvén is rendelkezésre álljanak,

c) a közhivatalok, közszolgáltatást végző szervek elnevezését feltüntető táblák feliratai vagy ezek működésére vonatkozó közlemények - a magyar nyelvű szövegezés és írásmód mellett, azzal azonos tartalommal és formában - a nemzetiség anyanyelvén is olvashatóak legyenek,

d) a helység- és utcaneveket megjelölő táblák feliratai a magyar nyelvű szövegezés és írásmód mellett a hagyományos nemzetiségi elnevezés a nemzetiség anyanyelvén, ennek hiányában a magyar nyelvű elnevezéssel azonos tartalmú és formájú elnevezés a nemzetiség anyanyelvén is olvashatóak legyenek.

12 cikk

1) A nemzetiséghez tartozó személynek joga van:

a) anyanyelvének szabad használatához szóban és írásban, történelmének, kultúrájának, hagyományainak megismeréséhez, ápolásához, gyarapításához, továbbadásához;

b) megtanulni anyanyelvét, részt venni anyanyelvű köznevelésben, oktatásban és művelődésben;

c) az oktatási esélyegyenlőséghez és a kulturális szolgáltatásokhoz, amelyet az állam hatékony intézkedésekkel elősegíteni köteles;

d) nemzetiségi voltával kapcsolatos személyes adatok védelméhez külön törvényben meghatározottak szerint.

2) Más állam állampolgárságának felvételéhez a magyar állam hozzájárulása nem szükséges, kizárólag nemzetközi szerződés vagy az adott állam jogszabálya irányadó.

Article 2

Aux fins de la présente loi :

1. les affaires de la nationalité :

a) afin de faire respecter les droits individuels et communautaires garantis par la présente loi, d'exprimer les intérêts des personnes appartenant à des nationalités, notamment d'entretenir, de préserver et de valoriser la langue maternelle et de mettre en œuvre et de préserver l'autonomie culturelle des nationalités, en prévoyant certains services publics, une matière relative à la conduite indépendante de ces matières et à la création des conditions organisationnelles, personnelles et financières nécessaires;

b) les questions relatives à la représentation nationale dans les organismes d'autonomie nationale et locale exerçant le pouvoir public, ainsi que dans les organismes d'autonomie nationale, et la garantie des conditions organisationnelles, personnelles et matérielles de tous;

2. l'autonomie administrative minoritaire :

un organisme remplissant des missions de service public national définies par la loi, fonctionnant sous la forme d'un conseil d'administration, doté de la personnalité juridique et créé sur la base de la présente loi par des élections démocratiques, chargé de faire valoir les droits de la communauté nationale, de protéger et de représenter les intérêts des nationalités, et les affaires publiques des nationalités dans le cadre de ses tâches et de ses compétences en matière de règlement municipal ou territorial, est créé pour une gestion indépendante au niveau national ;

3. l'autonomie culturelle des nationalités :

un droit collectif de nationalité consacré par l’autonomie d’auto-organisation des institutions et des auto-organisations nationales en vertu de la présente loi par la communauté minoritaire au moyen de l’autogestion;

Article 4

1) Toutes les communautés ethniques et tous les membres appartenant à une nationalité ont le droit:

a) de prospérer sans être dérangé dans leur patrie, à la liberté et à la protection de l'attachement à leur propre culture, à celle de leurs parents, de leurs ancêtres et à leurs traditions de naissance ou de résidence ;

b) de maintenir un contact ininterrompu avec l'ancienne patrie ;

c) de participer aux travaux de l'Assemblée nationale, notamment dans les matières concernant les intérêts et les droits des nationalités, par l'intermédiaire du représentant ou de l'avocat des nationalités ayant obtenu un mandat sur la liste des nationalités.

2) Tout membre appartenant à une nationalité a le droit de maintenir des contacts avec les institutions nationales et communautaires de l'ancienne patrie et des nations partageant la même langue, ainsi qu'avec les nationalités vivant dans d'autres pays.

Article 5

1) L'État est tenu de prévoir les conditions d'usage de la langue des membres appartenant à une nationalité dans les cas spécifiés dans une loi distincte.

2) L'usage de la langue maternelle dans la procédure civile et pénale, ainsi que dans la procédure administrative, est garanti par les lois sur les procédure pertinentes.

3)  À l'Assemblée nationale, le représentant appartenant à une nationalité et l'avocat d'une nationalité peuvent également employer leur langue maternelle.

4) Dans l'organisme représentatif d'une administration locale, il est possible également d'employer la langue maternelle du représentant de la nationalité. Si les propos ont prononcés exclusivement dans la langue d'une nationalité, le texte ou un extrait hongrois des paroles est ajouté au procès-verbal de l'Assemblée.

5) Dans les municipalités où la proportion enregistrée d'une nationalité atteint 20% lors du dernier recensement, l'organisme représentatif est tenu de conserver et d'enregistrer les procès-verbaux et les décisions de l'organisme représentatif dans la langue de la nationalité donnée à la demande de l'administration locale concernée. En cas de divergence d'interprétation, la version en langue hongroise prévaudra.

6) Dans les municipalités où la proportion d'une nationalité enregistrée lors du dernier recensement atteint 20%, à la demande de l'autonomie ethnique locale compétente, il est nécessaire d’assurer l’emploi d’une personne qui connaît la langue maternelle de cette nationalité lorsqu’elle occupe les postes de fonctionnaire local et d'agent, de notaire et d’huissier de justice, tout en maintenant les exigences professionnelles générales.

Article 6

1) Dans les municipalités où la proportion d'une nationalité enregistrée lors du dernier recensement atteint 10 %, l'administration locale est tenue de s'assurer, à la demande de l'autonomie locale concernée opérant dans sa zone de compétence, que:

a) la publication de ses ordonnances son décret et de ses avis soit, en plus de la publication en hongrois, également disponible dans la langue maternelle de la nationalité;

b) les formulaires utilisés dans la procédure administrative sont également disponibles dans la langue maternelle de la nationalité;

c) les inscriptions des panneaux indiquant les noms des bureaux et des organismes publics exécutant des services publics ou les avis concernant leur fonctionnement peuvent également, en plus du libellé et de l'orthographe en hongrois, être lus dans la langue maternelle de la nationalité avec le même contenu et le même format;

d) en plus de la formulation et de l'orthographe hongroises, les inscriptions des panneaux indiquant les noms de lieux et de rues doivent être dans la langue maternelle de la nationalité, ou en l'absence d'un nom ayant le même contenu et le même format que le nom hongrois.

Article 12

1) Un membre appartenant à une nationalité a le droit :

a) d'utiliser librement sa langue maternelle à l'oral et à l'écrit, pour connaître, nourrir, enrichir et transmettre son histoire, sa culture et ses traditions ;

b) d'apprendre sa langue maternelle, de participer à l'enseignement public, à l'éducation et à la culture dans sa langue maternelle ;

c) à l'égalité des chances dans les services pédagogiques et culturels, que l'État doit promouvoir par des mesures efficaces ;

d) à la protection des données personnelles liées à sa nationalité comme spécifié dans une loi distincte.

2) Le consentement de l'État hongrois n'est pas requis pour l'acquisition de la nationalité d'un autre État, seul un traité international ou la législation de l'État concerné est applicable.

A nemzetiséghez tartozó személyeknek joguk van a családra vonatkozó nemzetiségi hagyományok tiszteletben tartására, családi kapcsolataik ápolására, családi ünnepeiknek anyanyelven történő megtartására és az ezekhez kapcsolódó, vallási közösség által végzett szertartások anyanyelven való lebonyolításának igénylésére.

16 cikk

1) A nemzetiséghez tartozó személynek joga, hogy anyanyelvén használja a családi és utónevét, és joga van családi és utónevének hivatalos elismeréséhez.

2) A nemzetiséghez tartozó személynek joga van saját és gyermeke utónevének saját nemzetiségének megfelelő megválasztásához és nemzetisége nyelvének szabályai szerinti anyakönyveztetéséhez.

3) Kérésre a személyazonosító igazolvány a nemzetiséghez tartozó személy nevét - az anyakönyvi bejegyzésben foglaltnak megfelelően - nemzetisége nyelvén is tartalmazza. Jogszabály lehetővé teheti, hogy más hatósági igazolvány a nemzetiséghez tartozó személy nevét - az anyakönyvi bejegyzésben foglaltnak megfelelően - nemzetisége nyelvén is tartalmazza.

17. cikk

A nemzetiségek elidegeníthetetlen közösségi joga

a) önazonosságuk megőrzése, ápolása, erősítése és átörökítése,

b) történelmi hagyományaik, nyelvük megőrzése és fejlesztése, tárgyi és szellemi kultúrájuk ápolása és gyarapítása.

22 cikk

1) E törvény értelmében nemzetiségek által használt nyelvnek számít a bolgár, a görög, a horvát, a lengyel, a német, az örmény, a roma/cigány (romani, illetve beás), (a továbbiakban együtt: roma), a román, a ruszin, a szerb, a szlovák, a szlovén és az ukrán nyelv, továbbá a roma és az örmény nemzetiség esetében a magyar nyelv is.

2) Az állam a magyarországi nemzetiségek anyanyelvét közösség-összetartó tényezőként ismeri el. Az állam tekintet nélkül arra, hogy a köznevelési intézménynek ki a fenntartója, támogatja a nemzetiségek által használt nyelv alkalmazását a nemzetiségi köznevelésben. A nemzetiségi köznevelés többletköltségét - jogszabályban meghatározott módon - az állam viseli.

3) * A nemzetiséghez tartozó gyermek - törvényes képviselője döntésétől függően - nemzetiségi anyanyelvű, nemzetiségi kétnyelvű vagy kiegészítő nemzetiségi óvodai nevelésben, illetve nemzetiségi anyanyelvű, nemzetiségi kétnyelvű, vagy nemzetiségi nyelvoktató iskolai nevelésben-oktatásban, kiegészítő nemzetiségi nevelés-oktatásban vagy roma nemzetiségi köznevelésben, illetve nemzetiségi kollégiumi nevelésben jogosult részt venni. A roma nemzetiségi óvodai nevelés, iskolai nevelés-oktatás folyhat kizárólag magyar nyelven, de a gyermek törvényes képviselőjének igénye alapján az intézményfenntartó köteles biztosítani a romani és a beás nyelvek oktatását is. A 14. életévét betöltött, nem cselekvőképtelen gyermek esetében a gyermek törvényes képviselője e döntési jogát a gyermekkel közösen gyakorolja, a köznevelési intézménybe történő beiratkozáskor.

4) A nemzetiség anyanyelvű vagy anyanyelvi nevelése, nevelése-oktatása a helyi lehetőségek és igények szerint nemzetiségi óvodában, iskolában, iskolai osztályban vagy csoportban történhet.

[...]

23 cikk

1) A köznevelés és a felsőoktatás törvényi szabályozása, az oktató-nevelő tevékenység szerkezetének és tartalmának meghatározása, valamint e tevékenység ellenőrzése során e törvénnyel összhangban érvényesíteni kell a nemzetiségek kulturális autonómiájának megfelelő nevelési és oktatási érdekeket.

2) A nemzetiségi óvodai nevelésben, iskolai nevelésben-oktatásban biztosítani kell a népismeret tárgykörébe tartozó ismeretanyag elsajátítását, így különösen a nemzetiség és az anyaország történelmének, irodalmának, földrajzának, kulturális értékeinek és hagyományaiknak, a nemzetiségi jogok és intézményrendszerének megismerését.

3) A nemzetiségi óvodai nevelésre és nemzetiségi iskolai nevelésre-oktatásra irányuló igények felmérésében és megszervezésében a törvény által e feladatok ellátására kötelezett szervek és a nemzetiségi önkormányzatok együttműködnek.

4) A nemzetiségi anyanyelvű és anyanyelvi közneveléshez az anyanyelvű pedagógusok képzésének, továbbképzésének biztosítása állami feladat. E feladat keretében az állam támogatja a nemzetiségek anya-, illetve nyelvországából érkező oktatók magyarországi vendégtanári alkalmazását is.

29 cikk

A magyar nyelv oktatását - az elsajátításához szükséges óraszámban és színvonalon - a nemzetiségi oktatás keretében is biztosítani kell.

30 cikk

Az olyan településeken, ahol a magyar anyanyelvű lakosság - vagy más nemzetiség - van számszerű kisebbségben, a magyar anyanyelvű, illetve más anyanyelvű gyermekek anyanyelvű vagy anyanyelvi nevelését és oktatását törvényben meghatározottak szerint biztosítani kell.

Les membres appartenant à une nationalité ont le droit de respecter les traditions ethniques de leur famille, de cultiver leurs relations familiales, de passer leurs vacances familiales dans leur langue maternelle et d'exiger que les cérémonies connexes célébrées par la communauté religieuse soient célébrées dans leur langue maternelle.

Article 16

1) Tout membre appartenant à une nationalité a le droit d'utiliser son nom et son prénom dans sa langue maternelle, et le droit de faire reconnaître officiellement son nom et son prénom.

2) Tout membre appartenant à une nationalité a le droit de choisir son propre nom et le nom de famille de son enfant, conformément aux règles de la langue de sa nationalité.

3) Sur demande, la carte d'identité contient également le nom de la personne appartenant à la nationalité, conformément au certificat d'enregistrement, dans la langue de sa nationalité. La loi peut autoriser une autre carte officielle à inclure le nom d'une personne appartenant à une nationalité dans la langue de sa nationalité, comme il est indiqué dans l'inscription au registre.

Article 17

Le droit communautaire inaliénable des nationalités:

a) est de préserver, de nourrir, de renforcer et de transmettre leur identité;

b) est de préserver et de développer leurs traditions historiques et leur langue, ainsi que de maintenir et de valoriser leur culture matérielle et intellectuelle.

Article 22

1) Aux fins de la présente loi, les langues utilisées par les nationalités sont le bulgare, le grec, le croate, le polonais, l'allemand, l'arménien, le rom/tsigane (romani ou béas), (ci-après ensemble : le romani), le roumain, le ruthène, les langues serbe, slovaque, slovène et ukrainienne, ainsi que la langue hongroise dans le cas des nationalités rom et arménienne.

2) L'État reconnaît la langue maternelle des nationalités hongroises comme facteur de cohésion communautaire. L'État, quelle que soit la personne qui gère un établissement d'enseignement public, soutient l'usage de la langue employée par les nationalités dans l'enseignement public minoritaire. Les surcoûts de l'enseignement public pour les nationalités sont pris en charge par l'État, selon les modalités prévues par la loi.

3)  Selon la décision de leurs parents ou tuteurs (ci-après dénommés collectivement «parents»), les enfants appartenant à une nationalité peuvent recevoir un enseignement dans leur langue maternelle, un enseignement bilingue de la nationalité, un enseignement de la langue de la nationalité ou un enseignement de la nationalité rom. L'enseignement de la nationalité rom peut également être donné uniquement en hongrois, cependant, en fonction des besoins des parents, l'exploitant de l'établissement doit également prévoir l'enseignement de la langue (romani ou beás). Pour les enfants ayant la capacité d'agir ayant atteint l'âge de 14 ans révolus, les parents exercent ce droit de choix collectivement avec leurs enfants dès inscription dans les établissements d'enseignement public.

4) La formation et l'éducation de la nationalité dans la langue maternelle ou l'enseignement de la langue maternelle peuvent être donnés dans un jardin d'enfants, dans une école, une classe ou un groupe de nationalités, selon les possibilités et les besoins locaux.

[...]

Article 23

1) Dans le cadre de la réglementation juridique de l'enseignement public et de l'enseignement supérieur, la définition de la structure et du contenu des activités pédagogiques et du contrôle de celles-ci, les intérêts de l'éducation et de la formation conformes à l'autonomie culturelle des nationalités doivent dûment mises en œuvre en harmonie avec la présente loi.

2) Dans le cadre de l'éducation maternelle et scolaire de la nationalité, le matériel pédagogique relevant du domaine des études nationales doit être intégré dans le programme d'études, avec une attention particulière à l'acquisition de connaissances liées à l'histoire, la littérature, la géographie, les valeurs culturelles et les traditions de la nationalité et sa patrie, les droits de la nationalité et le système des institutions de la nationalité.

3) Les organismes tenus par la loi d'accomplir ces tâches et les administrations autonomes nationales doivent coopérer à l'évaluation et à l'organisation des besoins en matière d'éducation préscolaire et d'éducation scolaire ethnique.

4) Il appartient à l'État d'assurer la formation et le perfectionnement des enseignants de langue maternelle pour l'enseignement public dans la langue maternelle. Dans le cadre de cette responsabilité, l'État soutient également l'emploi en Hongrie d'enseignants du pays d'origine ou du pays de langue des nationalités en tant qu'enseignants invités.

Article 29

L'enseignement de la langue hongroise, en nombre d'heures et au niveau requis pour son acquisition, doit également être assuré dans le cadre de l'éducation minoritaire.

Article 30

Dans les localités où la population parlant le hongrois, ou d'autres nationalités, est en minorité numérique, l'enseignement dans la langue maternelle ou dans la langue maternelle des enfants parlant le hongrois et non magyarophones doit être assuré conformément à la loi.

1) A nemzetiség anyanyelvű könyvtári ellátását az Országos Idegennyelvű Könyvtár (a továbbiakban: OIK) koordinálja, a szolgáltatásokat az OIK, a megyei könyvtárak és a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár nyilvános könyvtári rendszeren keresztül biztosítja.

2) Azokon a településeken, ahol nincs települési önkormányzat által fenntartott települési könyvtár, a nemzetiségi lakosság részére az anyanyelvű könyvtári ellátást az ágazati törvényben meghatározottak szerint kell biztosítani.

[...]

42 cikk

Az állam támogatja

a) a nemzetiségi kultúrák tárgyi emlékeinek gyűjtését, közgyűjtemények alapítását és gyarapítását;

b) a nemzetiségek könyvkiadását és időszaki kiadványainak megjelentetését;

c) a jogszabályoknak és közérdekű közleményeknek a nemzetiségek anyanyelvén történő ismertetését;

d) a nemzetiség családi eseményeihez kapcsolódó, vallási közösség által végzett szertartások anyanyelven történő lebonyolítását, illetve a vallási közösségeknek a nemzetiség anyanyelvén végzett vallási tevékenységét.

44 cikk

1) A nemzetiségeknek joguk van az információkhoz való - saját anyanyelvükön történő - szabad hozzáféréshez és azok továbbadásához, a tömegkommunikációs eszközök útján való - anyanyelvükön történő - tájékozódáshoz és tájékoztatáshoz, médiaszolgáltatás és sajtótermék eléréséhez és terjesztéséhez.

2) Magyarországon közszolgálati médiaszolgáltatás működik a nemzetiségi közösségek megőrzése és megerősítése, anyanyelvük és kultúrájuk ápolása, gazdagítása, a nemzetiségek kulturális igényeinek kielégítése céljából.

45 cikk

A médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról szóló 2010. évi CLXXXV. törvény (a továbbiakban: Mttv.) 99. §-ának keretei között biztosítandó

a) a nemzetiségek saját anyanyelvükön való tájékoztatása érdekében rendszeresen jelentkező nemzetiségi közszolgálati (rádiós és audiovizuális) műsorszámok készítése és közzététele,

b) hogy a nemzetiségi közszolgálati műsorszámok lehetőség szerint az érintett közösség tagjai többsége számára elérhető módon és időpontban kerüljenek közzétételre, úgy, hogy az adott nemzetiség által lakott valamennyi releváns régióban elérhető legyen a szolgáltatás,

c) a nemzetiségi közszolgálati műsorkészítés önálló szervezeti és költségvetési alapja,

d) a nemzetiségi műsorkészítés és terjesztés folyamatos fejlesztése,

e) a nemzetiségi közösség életét, kulturális értékeit bemutató közszolgálati műsorszámok archiválása, a közszolgálati médiavagyon keretében történő megőrzése, feldolgozása és elérhetősége.

46 cikk

A közszolgálati médiaszolgáltató a nemzetiségi közösségek életét sokoldalúan és hitelesen bemutató nemzetiségi témájú magyar nyelvű műsorszámokat is készít és sugároz.

47 cikk

A közszolgálati médiaszolgáltatók társadalmi ellenőrzésére hivatott Közszolgáltató Testület munkájába - az Mttv. 1. mellékletében foglaltaknak megfelelően - be kell vonni a nemzetiségek országos önkormányzatait.

48 cikk

1) Az állam támogatja

a) a nemzetiségek közösségi tömegtájékoztatási eszközökhöz való hozzáférését és azok működtetését,

b) a nemzetiségi közszolgálati műsorszámok, nemzetiségi témájú műsorszámok és a nemzetiségekkel foglalkozó sajtótermékek készítését és terjesztését,

c) a nemzetiségi közösség életét, hagyományait, kultúráját bemutató filmalkotások és dokumentumfilmek elkészítését,

d) a nemzetiségi anyanyelvű audiovizuális műsorszámok elkészítését,

e) a közösségi, kisközösségi és egyéb - bármely módon terjesztett - médiaszolgáltatásban közzétett, nemzetiségekkel kapcsolatos rádiós és audiovizuális műsorszámok készítését és terjesztését.

2) A nemzetiségi műsorszámok, nyomtatott vagy internetes sajtótermékek készítése, kiadása és terjesztése érdekében állami pénzügyi támogatásban részesülő médiaszolgáltatók, és a sajtótermék kiadóinak működése során biztosítani kell a véleménynyilvánítás és a sajtó szabadságát, a pártatlanság és a sokoldalú tájékoztatás érvényesülését.

49 cikk

A nemzetiségek által lakott területeken az állam - nemzetközi szerződések útján is - előmozdítja az anyaországból származó rádiós és audiovizuális médiaszolgáltatások vételét, a nemzetiségek anyanyelvén közzétett közszolgálati műsorszámok elérését.

100 cikk

A nemzetiségi önkormányzati képviselő és a nemzetiségi települési önkormányzati képviselő az alakuló ülésen, illetve a megválasztását követő ülésen - választása szerint - anyanyelvén vagy magyarul, vagy mindkét nyelven a 155. § szerinti szöveggel - választása szerint - esküt vagy fogadalmat tesz, és erről okmányt ír alá. A nemzetiségi önkormányzati képviselő az eskü vagy fogadalom letételét megelőzően is gyakorolja képviselői jogait. Amennyiben a települési nemzetiségi önkormányzati képviselő tagja a területi vagy az országos nemzetiségi önkormányzatnak is, a területi vagy az országos testület előtt is esküt vagy fogadalmat tesz.

1) L'offre des bibliothèques des nationalités dans leur langue maternelle est coordonnée par la Bibliothèque nationale des langues étrangères (ci-après : BNLL) et les services sont fournis via le système de bibliothèques publiques de la BNLL, les bibliothèques départementales et la Bibliothèque Ervin Szabó de Budapest.

2) Dans les localités où il n'y a pas de bibliothèque municipale gérée par l'administration locale, le service de bibliothèque dans la langue maternelle doit être fourni à la population de la nationalité, conformément aux dispositions de la loi spécifique.

[...]

Article 42

Sont soutenus par l'État:

a) la collecte de vestiges matériels des cultures des nationalités, la constitution et l'enrichissement de collections publiques;

b) la publication de livres et de périodiques des nationalités ;

c) la description de la législation et des communications d'intérêt public dans la langue maternelle des nationalités ;

d) le déroulement des cérémonies ecclésiastiques liées aux événements familiaux des nationalités dans leur langue maternelle et aux activités religieuses menées par les églises dans les langues maternelles des nationalités.

Article 44

1)  Les nationalités ont le droit d'avoir librement accès à l'information dans leur langue maternelle et de transmettre des informations, d'obtenir des informations et de fournir des informations au moyen de leurs médias dans leur langue maternelle et d'avoir accès et de diffuser des services médiatiques et des produits de la presse.

2) Il existe en Hongrie des services de médias de service public pour la préservation et le renforcement des communautés nationales, la promotion et l'enrichissement de leurs langues et cultures maternelles et pour répondre aux besoins culturels des nationalités.

Article 45

Sont prévus dans les limites de l'article 99 de la loi CLXXXV de 2010 sur les services des médias et la communication de masse (ci-après dénommée la «Loi sur les médias ) :

a) la production et la publication d'émissions régulières de service public national (radio et audiovisuel) pour informer les nationalités dans leur langue maternelle;

 b) les émissions de service public des nationalités doivent, dans la mesure du possible, être diffusées d'une manière et à des heures accessibles à la majorité des membres de la communauté concernée, de telle sorte que les services soient accessibles dans toutes les régions concernées habitées par la nationalité concernée;

c) des fondations organisationnelles et budgétaires indépendantes pour la production d'émissions de service public pour les nationalités;

d) le développement continu de la programmation et de la distribution pour les nationalités;

e) la tenue de cérémonies célébrées par une communauté religieuse en rapport avec des événements familiaux de la nationalité dans sa langue maternelle, et les activités religieuses des communautés religieuses dans la langue maternelle de leur nationalité.

Article 46

Les fournisseurs de services publics de médias doivent également produire et diffuses des émissions en langue hongroise sur des questions ethniques qui présentent la vie des communautés ethniques d'une manière polyvalente et authentique.

Article 47

Les organismes nationaux des nationalités sont associés aux travaux du Conseil de la fonction publique institué pour le contrôle social des fournisseurs de services publics de médias, conformément à l'annexe n° 1 de la Loi sur les médias.

Article 48

1) Sont soutenus par l'État:

a) l'accès et le fonctionnement des médias communautaires par les nationalités;

b) la production et la diffusion d'émissions de service public sur la nationalité, d'émissions sur des thèmes de la nationalité et de produits de la presse concernant les nationalités;

c) la production de films et de documentaires sur la vie, les traditions et la culture des communautés ethniques;

d) la production de programmes audiovisuels dans la langue maternelle des nationalités;

e) la production et la distribution d'émissions radiophoniques et audiovisuels relatifs aux nationalités publiés dans les services de médias communautaires, de petite communauté et autres, quelle que soit leur distribution.

2) La liberté d'expression et de la presse, l'impartialité et la polyvalence de l'information doivent être garanties dans le fonctionnement des prestataires de services de médias et des éditeurs de médias recevant un soutien financier public pour la production, la publication et la distribution d'émissions d'une nationalité, de produits de la presse imprimés ou en ligne.

Article 49

Dans les zones habitées par des nationalités, l'État favorise la réception de services de radio et de médias audiovisuels originaires de la mère patrie et l'accès aux émissions de service public publiés dans les langues maternelles des nationalités, également par le biais d'accords internationaux.

Article 100

Les représentants de l'autonomie nationale des nationalités et ceux des municipalités locales des nationalité prêtent serment ou s'engagent, à leur discrétion, lors de l'assemblée constitutive ou lors de l'assemblée suivant leur élection, à leur discrétion, dans leur langue maternelle ou en hongrois ou dans les deux langues, avec le texte de l'article 155, et signe un acte à ce sujet. Les représentants de l'autonomie nationale exercent également leurs droits avant de prêter serment ou de prêter serment. Si le membre d'une autonomie locale des nationalités est également membre d'une autonomie régionale ou nationale à compétence nationale, il prête également serment ou s'engage devant le conseil régional ou national.

„E törvény értelmében nemzetiségnek minősül: a bolgár, a görög, a horvát, a lengyel, a német, az örmény, a roma, a román, a ruszin, a szerb, a szlovák, a szlovén és az ukrán.”

Aux fins de la présente loi, sont considérés comme des nationalités : les Bulgares, les Grecs, les Croates, les Polonais, les Allemands, les Arméniens, les Roms, les Roumains, les Ruthènes, les Serbes, les Slovaques, les Slovènes et les Ukrainiens.