Hongrie: Lois diverses en matière de justice

2016. évi CXXX. törvény a polgári perrendtartásról

61. cikk

Tolmács és fordító

1) A bíróság tolmácsot, jelnyelvi tolmácsot (a továbbiakban együtt: tolmács), illetve fordítót rendel ki, ha a 113. §-ban foglalt jogok érvényesülése érdekében vagy egyébként e törvénynek a nyelvhasználattal kapcsolatos rendelkezése értelmében szükséges.

2) Ha jogszabály eltérően nem rendelkezik a kirendelt tolmácsra és fordítóra e törvény kirendelt szakértőre vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni.

62. cikk

Fordítás szükségessége a perben

Fordítás szükségessége esetén – jogszabály, az Európai Unió kötelező jogi aktusa, illetve nemzetközi egyezmény eltérő rendelkezése hiányában – egyszerű fordítás alkalmazható. Ha a lefordított szöveg helyessége, illetve teljessége tekintetében kétely merül fel, hiteles fordítást kell alkalmazni.

67. cikk

A meghatalmazás alaki kellékei

5) Az idegen nyelven kiállított meghatalmazás hiteles magyar fordítását csak akkor kell bemutatni, ha ezt a bíróság szükségesnek tartja.

113. Cikk

A nyelvhasználat tartalma

1) A bírósági eljárás nyelve a magyar.

2) Törvény, az Európai Unió kötelező jogi aktusa, illetve nemzetközi egyezmény eltérő rendelkezése hiányában a bíróságnak címzett beadványokat magyar nyelven kell előterjeszteni, a bíróság a beadványokat és a határozatát magyar nyelven küldi meg.

3) A bírósági eljárásban szóban mindenki jogosult anyanyelvét, nemzetközi egyezményben meghatározott körben pedig anyanyelvét, regionális vagy nemzetiségi nyelvét használni. A bírósági eljárásban a Magyarországon élő, a nemzetiségek jogairól szóló törvényben elismert valamennyi nemzetiség tagja jogosult nemzetiségi nyelvét a regionális vagy kisebbségi nyelv használatára vonatkozó nemzetközi egyezményben foglaltaknak megfelelően használni.

4) A bírósági eljárásban a hallássérült vagy siketvak személy jogosult jelnyelvet vagy az általa ismert más, törvényben meghatározott speciális kommunikációs rendszert használni. A hallássérült vagy beszédfogyatékos személy kérésére a meghallgatás helyett írásban tehet nyilatkozatot.

Loi CXXX de 2016 sur la procédure civile

Article 61

Interprète et traducteur

1) Le tribunal désigne un interprète, dont un interprète dans la langue des signes (ci-après dénommé : interprète) ou un traducteur si cela est nécessaire, pour l'application des droits contenus dans l'art. 113 ou autrement, conformément aux dispositions de la présente loi concernant l'usage du langage.

2) Si la loi n'en dispose pas autrement, les dispositions de la présente loi relatives à l'expert désigné s'appliquent à l'interprète et au traducteur désigné.

Article 62

Nécessité de la traduction en cas de litige

Si une traduction est nécessaire — en l'absence d'une loi, d'un acte juridique obligatoire de l'Union européenne ou d'une convention internationale contraire — une simple traduction peut être utilisée. En cas de doute sur l'exactitude ou l'exhaustivité du texte traduit, une traduction authentique doit être utilisée.

Article 67

Conditions formelles d'autorisation

5) Une traduction hongroise authentique d'une procuration donnée dans une langue étrangère ne doit être présentée que si le tribunal l'estime nécessaire.

Article 113

Disposition sur l'usage de la langue

1) La langue de la procédure judiciaire est le hongrois.

2) En l'absence d'une disposition différente de la loi, d'un acte juridique obligatoire de l'Union européenne ou d'une convention internationale, les actes de procédure adressés au tribunal doivent être déposés en hongrois, et le tribunal enverra les actes de procédure et sa décision en hongrois.

3) Dans une procédure judiciaire, tout justiciable a le droit d'employer sa langue maternelle à l'oral et, dans les limites prévues par les accords internationaux, sa langue maternelle, régionale ou nationale. Dans la procédure judiciaire, les membres d'une nationalité reconnue par la loi sur les droits des nationalités vivant en Hongrie ont le droit d'employer leur langue nationale, conformément aux dispositions de la convention internationale sur l'usage des langues régionales ou minoritaires.

4) Dans une procédure judiciaire, toute personne malentendante ou sourde et aveugle a le droit d'utiliser la langue des signes ou tout autre système de communication spécial défini par la loi. À la demande d'une personne malentendante ou souffrant d'un trouble de la parole, elle peut faire une déclaration par écrit au lieu d'être entendue oralement.

2017. évi XC. törvény a büntetőeljárásról

8. cikk

1) A büntetőeljárás nyelve a magyar. A Magyarországon élő, törvényben elismert nemzetiségek tagjai a büntetőeljárásban a nemzetiségi anyanyelvüket használhatják.

2) Senkit nem érhet hátrány amiatt, hogy a magyar nyelvet nem ismeri.

3) A büntetőeljárásban mindenki jogosult az anyanyelvét használni.

4) A büntetőeljárásban a hallássérült, illetve a siketvak személy jogosult jelnyelvet használni.

39. cikk

1) A terhelt jogosult arra, hogy

a) megismerje a gyanúsítás és a vád tárgyát, továbbá ezek változását,

b) a bíróság, az ügyészség és a nyomozó hatóság megfelelő időt és körülményeket biztosítson számára a védekezésre való felkészüléshez,

c) a büntetőeljárási jogairól és kötelességeiről a bíróságtól, az ügyészségtől és a nyomozó hatóságtól felvilágosítást kapjon,

d) védelmének ellátására védőt hatalmazzon meg vagy védő kirendelését indítványozza,

e) a védőjével ellenőrzés nélkül tanácskozzon,

f) vallomást tegyen vagy a vallomástételt megtagadja,

[…]

4) A bíróság, az ügyészség vagy a nyomozó hatóság a terheltet a büntetőeljárásban történő részvételének kezdetekor a jogairól tájékoztatja és a kötelezettségeire figyelmezteti. A tájékoztatás kiterjed arra, hogy költségkedvezmény iránti kérelmet nyújthat be, annak feltételeire, valamint az anyanyelv használatához való jogra is.

44. cikk

A büntetőeljárásban védő részvétele kötelező, ha

d) a terhelt vagy a bűncselekmény elkövetésével megalapozottan gyanúsítható személy a magyar nyelvet nem ismeri,

Loi XC sur la procédure pénale (2017)

Article 8

1) La langue de la procédure pénale est le hongrois. Les membres des nationalités légalement reconnues vivant en Hongrie peuvent utiliser leur langue nationale dans les procédures pénales.

2) Nul ne peut être désavantagé s'il ne connaît pas la langue hongroise.

3) Tout justiciable a le droit d'utiliser sa langue maternelle dans la procédure pénale.

4) Dans une procédure pénale, toute personne malentendante ou sourde et aveugle a le droit d'employer la langue des signes.

Article 39

1) Le défendeur a les droits suivants:

a) connaître l'objet de la présomption et de l'accusation, ainsi que leurs modifications y afférentes;

b) que le tribunal, le Ministère public et l'autorité chargée de l'enquête lui accordent le temps et les conditions nécessaires pour préparer sa défense;

c) recevoir de la part du tribunal, du Ministère public et de l'autorité d'enquête des informations sur ses droits et obligations dans le cadre d'une procédure pénale;

d) autoriser ou proposer la désignation d’un avocat pour assurer sa défense;

e) consulter son avocat sans supervision,

f) témoigner ou refuser de témoigner,

[…]

4) Le tribunal, le Ministère public ou l'autorité d'enquête doivent informer le prévenu de ses droits et l'avertir de ses obligations dès le début de sa participation à la procédure pénale. Ces informations comprennent la possibilité de présenter une demande de réduction des coûts, ses conditions et le droit d’utiliser sa langue maternelle.

Article 44

La participation d'un avocat de la défense à une procédure pénale est obligatoire si:

d) la personne accusée ou raisonnablement soupçonnée d'avoir commis un crime ne connaît pas la langue hongroise,

2016. évi CL. törvény az általános közigazgatási rendtartásról

20 cikk

Az eljárás hivatalos nyelve

1) A közigazgatási hatósági eljárás hivatalos nyelve a magyar. Ez nem akadálya a konzuli tisztviselő és a külpolitikáért felelős miniszter eljárása során más nyelv használatának.

2) A települési, a területi és az országos nemzetiségi önkormányzat testülete határozatában meghatározhatja a hatáskörébe tartozó hatósági eljárás magyar nyelv melletti hivatalos nyelvét.

3) A nemzetiségi szervezet nevében eljáró személy, valamint az a természetes személy, aki a nemzetiségek jogairól szóló törvény hatálya alá tartozik, a hatóságnál használhatja nemzetiségi nyelvét. A nemzetiségi nyelven benyújtott kérelem tárgyában hozott magyar nyelvű döntést a hatóság az ügyfél kérésére a kérelemben használt nyelvre lefordítja.

4) Ha a hatóság döntésének magyar és idegen nyelvű szövege között eltérés van, a magyar nyelvű szöveget kell hitelesnek tekinteni.

5) A hatósági igazolvány, hatósági bizonyítvány kiállítására és a hatósági nyilvántartásba történő bejegyzés módjára jogszabály eltérő nyelvhasználati szabályokat állapíthat meg.

21 cikk

Külföldiek nyelvhasználati joga

1) Ha a hatóság nem magyar állampolgár, a magyar nyelvet nem ismerő természetes személy ügyfél ügyében magyarországi tartózkodásának tartama alatt hivatalból indít azonnali eljárási cselekménnyel járó eljárást, vagy a természetes személy ügyfél azonnali jogvédelemért fordul a magyar hatósághoz, a hatóság gondoskodik arról, hogy az ügyfelet ne érje joghátrány a magyar nyelv ismeretének hiánya miatt.

2) A magyar nyelvet nem ismerő ügyfél - a fordítási és tolmácsolási költség előlegezése és viselése mellett - az (1) bekezdés hatálya alá nem tartozó esetekben is kérheti, hogy a hatóság bírálja el az anyanyelvén vagy valamely közvetítő nyelven megfogalmazott kérelmét.

65 cikk

Az iratra vonatkozó szabályok

3) Ha a külföldön kiállított közokirat eredetiségével vagy tartalmával kapcsolatban kétség merül fel, a hatóság felhívja az ügyfelet felülhitelesített külföldön kiállított közokirat bemutatására.

4) Ha az ügyfél a nem magyar nyelven kiállított irat mellé annak magyar nyelvű hiteles fordítását is csatolja, a hatóság azt a fordítás szerinti tartalommal fogadja el.

73 cikk

A tolmács

1) Ha az ügyfél vagy az eljárás egyéb résztvevője által használt idegen nyelvet az ügyintéző nem beszéli, tolmácsot kell alkalmazni.

2) Az ügyben eljáró hatóság el nem járó tagja, valamint - ha az a tényállás tisztázáshoz elengedhetetlen - az ellenőrzés helyszínén tartózkodó, idegen nyelvet beszélő személy tolmácsként igénybe vehető.

3) A tolmácsra egyebekben a szakértőre vonatkozó rendelkezések irányadóak.

127 cikk

Az eljárási költség hatóság és az eljárásban részt vevő egyéb személy általi viselése

1) A megkeresett szerv vagy személy eljárása során felmerült eljárási költséget a megkereső hatóság megtéríti.

2) Az eljáró hatóság viseli a nyelvhasználat 21/B. § (1) bekezdése alapján felmerült fordítási és tolmácsolási költségét.

Loi CL de 2016 sur la procédure administrative générale

Article 20

La langue officielle de la procédure

1) La langue officielle de la procédure administrative est le hongrois. Cela n'empêche pas le fonctionnaire consulaire et le ministre chargé de la politique étrangère d'utiliser une autre langue au cours de la procédure.

2) Dans sa résolution, le conseil de l'autonomie locale, régionale ou nationale d'une nationalité peut déterminer la langue officielle de la procédure officielle sous sa juridiction, en plus du hongrois.

3) Une personne agissant au nom de l'organisation d'une nationalité, ainsi qu'une personne physique qui relève du champ d'application de la Loi sur les droits des nationalités, peut employer la langue de sa nationalité auprès de l'autorité.
À la demande du client, l'autorité traduira la décision en langue hongroise concernant la demande soumise dans la langue nationale dans la langue employée de la demande.

4) En cas de divergence entre les textes hongrois et étrangers de la décision de l'autorité, le texte hongrois doit être considéré comme authentique.

5) La législation peut établir des règles d'usage linguistique différentes pour l'émission de la carte d'identité officielle et du certificat officiel et le mode d'inscription au registre officiel.

Article 21

Droit des étrangers d'employer la langue

1) Si un justiciable n'est pas un citoyen hongrois et engage une procédure d'office impliquant un acte de procédure immédiat dans le cas d'une personne physique qui ne connaît pas la langue hongroise pendant son séjour en Hongrie, ou une personne physique demande à l’autorité hongroise une protection juridique immédiate, l’autorité veille à ce que le justiciable ne soit pas pénalisé en raison de sa méconnaissance de la langue hongroise.

2) Dans les cas non couverts par le paragraphe 1, le justiciable qui ne parle pas le hongrois — outre le paiement et la prise en charge des frais de traduction et d'interprétation — peut demander à l'autorité d'évaluer sa demande dans sa langue maternelle ou dans l'une des langues intermédiaires.

Article 65

Règles applicables à un document

3) En cas de doute quant à l’authenticité ou au contenu d’un acte authentique émis à l’étranger, l’autorité exige du requérant qu’il produise un document public légalisé émis à l’étranger.

4) Si un requérant joint également une traduction hongroise authentique au document émis dans une langue non hongroise, l'autorité l'acceptera avec le contenu selon la traduction.

Article 73

L'interprète

1) Si le greffier ne parle pas la langue étrangère utilisée par le client ou les autres participants à la procédure, un interprète doit être embauché.

2) Un membre non titulaire d'une autorité chargée d'une question, ainsi que, s'il est indispensable d'éclaircir les faits, une personne présente sur le lieu de l'inspection et parlant une langue étrangère peuvent être embauchée comme interprète.

3) L'interprète est par ailleurs régi par les dispositions applicables à un expert.

Article 127

L'autorité et les autres personnes participant à la procédure assument le coût de la procédure

1) Les frais de procédure exposés par la partie ou la personne requise pour mener la procédure sont remboursés par l’autorité requérante.

2) L'autorité compétente assume les frais de traduction et d'interprétation encourus sur la base de l'article 21-B.1 de la Loi sur les droits des nationalités.

2013. évi CCXL. törvény a büntetések, az intézkedések, egyes kényszerintézkedések és a szabálysértési elzárás végrehajtásáról

10. cikk

3) A tartósan vagy véglegesen olyan érzékszervi, kommunikációs, fizikai, értelmi, pszicho-szociális károsodással – illetve ezek bármilyen halmozódásával – élő, illetve írni vagy olvasni nem tudó, vagy a magyar nyelvet nem beszélő, valamint az egészségi állapota miatt akadályozott elítélt vagy egyéb jogcímen fogvatartott számára elő kell segíteni, hogy jogorvoslati jogával élni tudjon. Az elítélt vagy az egyéb jogcímen fogvatartott az akadályoztatása fennállásáról a büntetés-végrehajtásért felelős szervet – kivéve, ha az erről tudomással bír – köteles tájékoztatni.

12. cikk

1) A magyar nyelv nem tudása miatt az elítéltet vagy az egyéb jogcímen fogvatartottat nem érheti hátrány. A végrehajtás során az elítélt és az egyéb jogcímen fogvatartott mind szóban, mind írásban nem magyar anyanyelvét, nemzetiségi anyanyelvét vagy törvénnyel kihirdetett nemzetközi szerződésben meghatározott egyéb anyanyelvét, vagy – ha a magyar nyelvet nem ismeri – az általa ismert más nyelvet használhatja.

2) A büntetés-végrehajtási ügyben, valamint a fogvatartással kapcsolatos egyéb ügyben a végrehajtásért felelős szerv kellő nyelvismerettel rendelkező tagja eseti tolmácsként eljárhat. A büntetés-végrehajtási ügyben, valamint a fogvatartással kapcsolatos ügyben a határozatot akkor kell írásban lefordítani az elítélt vagy az egyéb jogcímen fogvatartott nem magyar anyanyelvére, nemzetiségi anyanyelvére vagy törvénnyel kihirdetett nemzetközi szerződésben meghatározott egyéb anyanyelvére, vagy az általa ismert más nyelvre, ha ezt a határozat közlésekor tett nyilatkozatában kifejezetten kéri. Ezen jogára az elítéltet figyelmeztetni kell.

3) A végrehajtásért felelős szervnek az elítélt vagy az egyéb jogcímen fogvatartott részére az nem magyar anyanyelvén, nemzetiségi anyanyelvén vagy törvénnyel kihirdetett nemzetközi szerződésben meghatározott egyéb anyanyelvén, vagy az általa ismert más nyelven a végrehajtás rendjére, a végrehajtással összefüggő jogaira és kötelezettségeire vonatkozó jogszabályi rendelkezések lényegi elemeiről, valamint a fogvatartást foganatosító szerv házirendjéről tájékoztatást kell adnia.

4) Az elítélt vagy az egyéb jogcímen fogvatartott részére írásban, az általa értett nyelven egyszerűen, közérthető módon kell a tájékoztatást megadni.

a) a büntetés-végrehajtási ügyben a panaszjogról és a jogorvoslati lehetőségekről;
b) a büntetés-végrehajtási ügyben őt megillető védelemhez való jogról;
c) a végrehajtás során az őt megillető anyanyelv használatához való jogról [...]

5) A kényszerintézkedés hatálya alatt álló személy részére befogadáskor írásban, az általa értett nyelven egyszerűen, közérthető módon tájékoztatást kell adni a büntetőeljáráshoz kapcsolódóan

a) a védelemhez való jogról,
b) a költségkedvezmény kérelmezéséhez való jogról és annak feltételeiről,
c) a gyanúsítás, illetve a vádemelés alapjául szolgáló cselekmény lényegének, valamint ezek változásának a megismeréséhez való jogról,
d) az anyanyelv használatához való jogról,
[...]

5a) Az európai elfogatóparancs alapján őrizetbe vett személy részére a (4) és (5) bekezdésben foglaltakon túl a befogadásakor írásban, az általa értett nyelven egyszerűen, közérthető módon tájékoztatást kell adni az európai elfogatóparancs tartalmának megismeréséhez való jogról, az egyszerűsített átadáshoz történő hozzájárulás lehetőségéről és jogkövetkezményeiről, valamint a hozzájárulás megtagadásának jogkövetkezményeiről.

8) A (3)–(5a) bekezdés szerinti tájékoztatás megtörténtét és annak tudomásulvételét írásban kell rögzíteni. Ha az elítélt vagy az egyéb jogcímen fogvatartott írni, olvasni nem tud, vagy a tájékoztatás időpontjában az írásbeli tájékoztató az általa értett nyelven nem áll rendelkezésre, a (4)–(5a) bekezdés szerinti tájékoztatást szóban – két tanú jelenlétében – kell elvégezni, és annak megtörténtét írásban kell rögzíteni. Ha ezt követően a (4)–(5a) bekezdés szerinti írásbeli tájékoztató az elítélt vagy az egyéb jogcímen fogvatartott által értett nyelven elkészül, azt részére haladéktalanul át kell adni.

Loi CCXL de 2013 sur l’exécution des peines, des mesures, de certaines mesures coercitives et de détention pour délits

Article 10

3) Un condamné ou un autre détenu qui souffre de façon permanente ou permanente de déficiences sensorielles, communicatives, physiques, intellectuelles, psychosociales, ou de tout cumul de celles-ci, qui ne sait ni lire ni écrire, ou qui ne parle pas la langue hongroise, ou qui est empêché de s’occuper de son état de santé, doit pouvoir exercer son droit de recours. La personne condamnée ou autrement détenue doit en informer l’organisme chargé de l’exécution de la peine, à moins qu’elle n’ait connaissance de l’existence de son incapacité.

Article 12

1) Une personne condamnée ou un détenu pour divers motifs ne peut être désavantagé par sa méconnaissance de la langue hongroise. Au cours de l’exécution des mesures de détention, le condamné et le détenu peuvent, pour diverses raisons, utiliser, oralement et par écrit, leur langue maternelle non hongroise, leur langue maternelle ou une autre langue maternelle spécifiée dans un traité international promulgué par la loi ou, s’ils ne maîtrisent pas le hongrois, une autre langue qu’ils connaissent.

2) Dans les affaires pénitentiaires et autres questions relatives à la détention, un membre de l’organisme chargé de l’exécution des mesures de détention ayant des connaissances linguistiques suffisantes peut agir en qualité d’interprète ad hoc. Dans les affaires d’emprisonnement et de détention, la décision doit être traduite par écrit dans la langue maternelle non hongroise, la langue maternelle de la nationalité ou toute autre langue spécifiée dans un traité international promulgué par la loi de la personne condamnée ou autrement détenue ou dans une autre langue connue de celle-ci, si elle le demande expressément dans sa déclaration au moment de la notification de la décision. Le condamné doit être averti de ce droit.

3) L’organisme chargé de l’exécution des mesures de détention doit fournir à la personne condamnée ou à la personne détenue pour divers motifs des informations sur les éléments essentiels des dispositions juridiques relatives à l’ordre d’exécution, de ses droits et obligations en matière d’exécution, ainsi que sur la politique de l’organisme qui procède à la détention, dans sa langue maternelle non hongroise ou toute autre langue telle que définie dans un traité international promulgué par la loi, ou dans une autre langue qu’il connaît.

4) L’information est donnée à la personne condamnée ou autrement détenue par écrit, dans une langue qu’elle comprend, d’une manière simple et compréhensible:

a) le droit de porter plainte et les voies de recours en cas d’emprisonnement;
b) ses droits de la défense dans une affaire pénitentiaire;
c) le droit d’utiliser sa langue maternelle lors de l’exécution des mesures;
[...]

5) Toute personne faisant l’objet d’une mesure coercitive doit recevoir, dès son admission, des renseignements écrits, rédigés dans une langue qu’elle comprend, d’une manière simple et compréhensible, concernant les procédures pénales:

a) les droits de la défense;
b) le droit d’obtenir l’aide judiciaire et les conditions de son obtention;
c) le droit de connaître la substance de l’acte sur lequel l’accusation ou l’accusation était fondée et la façon dont ils ont changé;
d) le droit d’utiliser sa langue maternelle;
[...]

5a) Outre les paragraphes 4 et 5, un mineur faisant l’objet d’une mesure coercitive doit recevoir par écrit au moment de son admission des informations relatives à la procédure pénale d’une manière simple et compréhensible dans une langue qu’il comprend.

8) La communication des informations visées aux paragraphes 3 à 5a et leur accusé de réception sont consignés par écrit. Si la personne condamnée ou le détenu est incapable de lire ou d’écrire pour diverses raisons ou, au moment de l’information, les informations écrites ne sont pas disponibles dans une langue qu’il comprend, les informations visées aux paragraphes 4 à 5a sont faites oralement en présence de deux témoins et sont consignées par écrit. Si les informations écrites visées aux paragraphes 4 à 5a sont ultérieurement rédigées dans une langue comprise par la personne condamnée ou autrement détenue, elles lui sont communiquées sans délai.

République de Hongrie

Lois diverses en matière de justice

Dernière mise à jour: 09 févr. 2023